A katolikus egyházban a nagypénteki csonka misével kezdetét vette a gyász. Jézus most a sírban fekszik. Az oltár minden dísztől megfosztva áll.
Nincs szentmise, nincs harangszó. A harangok „Rómába mentek” – tartja a nagyböjti hiedelem. A péntek esti virrasztás után, szombaton egész nap, a feltámadási szertartásig bezáróan lehetőség van a szentsír előtti imádkozásra, csöndes elmélkedésre.
Ez a nap a feltámadás előhírnöke, a reményteli várakozás örömét hordozza magában. Ilyenkor betölti templomainkat, otthonainkat és szívünket a csend, amely segít megérteni Krisztus szeretetének legmélyebb titkát.
„Nagyszombat a „köztes” nap a Jézus halála miatti fájdalom és a feltámadás öröme között. Ezt a napot a „leghosszabb napnak” is nevezik. Az elmélkedés napja, liturgiamentes nap, nem járulunk szentáldozáshoz, hanem csendben várakozunk, hogy újra átéljük a tanítványok csüggedését Jézus halála után.
Az üres tabernákulum (Fotó: Berényi Kornélia)
A szombat esti húsvéti vigília szertartása viszont már a feltámadás húsvéti liturgiájának a része. Az Ige „válságának” napja is a nagyszombat: az evangéliumok sem beszélnek róla. Ez az az időszak, amikor Jézus teste a sírban nyugszik, az apostolok pedig továbbra sem tudják, mi történik majd. – mondta el Stanisław Ryłko bíboros, a Santa Mariae Maggiore-bazilika prelátusa a Vatikáni Rádiónak, az ünnep kapcsán.
1987 óta ebben a római bazilikában nagyszombaton tartják az Anya órája-szertartást, melyről így nyilatkozott: „Mária, aki meghívást kapott az anyai küldetésre, nem maradhat gyermek nélkül.”
Pieta a szőgyéni templomban (Fotó: Berényi Kornélia)
Mária fájdalmából és hitéből születik meg az egész Egyház, amely a Szűzanyával együtt ott áll a Kereszt lábánál, hogy megvilágosuljon a remény által.
Máriáról, mint példaképről Árpád-házi Szent Erzsébet szavai így hangzanak: „Boldog vagy te, aki hittél”.
A Szűzanya a hitről és a reményről tanít nekünk akkor, amikor mindenki, még a tanítványok is elveszettnek érezték magukat. Az Anya azonban tudja, hogy aki meghalt és akit eltemettek, dicsőségben visszatér. Nagyszombat különösen is az „Anya órája”, amikor Sion leánya, az Egyház Anyja megélte hite és Fiával, az ember megváltójával való egységének legnagyobb próbatételét. A Fájdalom Anyja Jézus sírjánál az Egyház ikonjaként jelenik meg, aki virraszt jegyese sírjánál, várva feltámadásának ünneplését.
– A tanítványok csüggedése: János és Péter fájdalma Jézus kereszthalála után (Fotó: Pixabay)
Szűz Mária tehát példakép számunkra a fájdalom idején, a sötét pillanatokban, amikor úgy érezzük, Isten nincs jelen. A Szűzanya azonban ott van, él, és ráhagyatkozott a Mennyei Atya akaratára, megismételve bizonyos értelemben azt az „igent”, amelyből minden elindult a názáreti házban” – nyilatkozott az „Anya órája” jelentőségéről Stanisław Ryłko bíboros, a Santa Mariae Maggiore-bazilika főpapja.
Forrás: Vatikáni Rádió
(Berényi Kornélia/Felvidék.ma)
