Az Európai Parlament (EP) rossz döntést hozott a migrációs paktum szerdai elfogadásával – közölte a Miniszterelnökséget vezető miniszter a csütörtöki Kormányinfón.
Gulyás Gergely hozzátette: az is mutatja, hogy „mennyire szélsőségesen rossz javaslatról” volt szó, hogy az EP-ben – ahol a miniszter szavai szerint – 70-80 százalékban „a bevándorlás nagy barátai ülnek”, csak 55-56 százalékos többséggel mentek át a jogszabálytervezetek.
Hozzátette: „Nyugat-Európa társadalmi fejlődésének hibáit Közép-Európának nem kell elszenvednie”, és Magyarország nem fogad el olyan európai döntéshozatalt, ami ezt a problémát Közép-Európára és Magyarországra „lökné át”.
Elutasítjuk a kötelező elosztást és elutasítjuk, hogy pénzt kelljen fizetnie Magyarországnak azért, mert nem vesz át migránsokat. Ez a döntés ebben a formában végrehajthatatlan, Európa számára nem jelent segítséget, és a migrációtól szenvedő társadalmak számára sem fog érdemi segítséget jelenteni – mondta.
Gulyás Gergely hangsúlyozta: bármilyen európai döntéssel szembeszállva is, Magyarországot és a magyar társadalmat meg kell védeni a migráció káros hatásaitól.
Az Európai Parlament szerdai döntése – amivel ránk szabadítják a poklot
Mint ismert, az Európai Parlament szerdán, brüsszeli plenáris ülésén fogadta el az európai uniós migrációs és menekültügyi paktum reformjáról szóló új rendelet valamennyi jogalkotási fejezetét, amelyek egyebek mellett a menedékjog iránti kérelmek gyorsabb elbírálásáról, a maradásra jogosulatlanok hatékonyabb visszaküldéséról és a migránsok tagállamok közötti elosztását előíró szolidaritásról rendelkeznek.
A szerdai szavazás során az EP-képviselők „aktualizálták azokat a kritériumokat”, amelyek alapján egy tagállam felelős a nemzetközi védelem iránti kérelmek megvizsgálásáért
– derül ki testület által közzétett közleményből.
Az áttelepítésre és a humanitárius befogadásra vonatkozó új keretszabályok értelmében a tagállamok önkéntes alapon felajánlhatják az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága (UNHCR) által elismert unión kívüli országokból érkező menekültek befogadását, akik legálisan, szervezetten és biztonságosan utaznának az EU területére.
A migrációs csomag válsághelyzetek kezelésére szolgáló rendelete szolidaritási mechanizmust hoz létre az érkezők számának hirtelen megnövekedésére való reagálásra.
Az új szabályok kiterjednek majd a migránsok „eszközként” való felhasználására is, amikor unión kívüli országok vagy „ellenséges nem állami szereplők” az EU destabilizálása céljából manipulálják a migrációt.
A menekültügyi eljárások gyorsabb lefolytatása érdekében az egész EU-ra vonatkozó új, közös eljárás jön létre a nemzetközi védelem megadására és visszavonására. Az Európai Unió területére szabálytalanul érkezők adatait, köztük ujjlenyomataikat és arcképmásaikat az e célra szolgáló, megreformált Eurodac-adatbázisban tárolják majd. A hatóságok azt is rögzíthetik, ha valaki biztonsági fenyegetést jelenthet, erőszakos vagy fegyveres cselekményekben vett részt.
Az EP támogatta továbbá a menekült vagy kiegészítő védelmi jogállás elismerésére, valamint a védelemre jogosultaknak biztosított jogokra vonatkozó, valamennyi tagállamra érvényes új, egységes normákat.
A tagállamoknak az Európai Unió Menekültügyi Ügynökségétől (EUAA) kapott információk alapján értékelniük kell a származási országban fennálló helyzetet, és a menekültstátuszt rendszeresen felül kell vizsgálniuk. A védelmet kérelmezőknek a kérelmükért felelős vagy a védelmet megadó tagállam területén kell maradniuk.
Szabályozni fogják továbbá az őrizet körülményeit és a szabad mozgás feltételeit annak érdekében, hogy eltántorítsák a kérelmezőket az EU-n belüli mozgástól.
A tagállamoknak azonos befogadási feltételeket kell biztosítaniuk a menedékkérők számára, például a lakhatás, az iskoláztatás és az egészségügyi ellátás terén.
A nyilvántartásba vett menedékkérők legkésőbb a kérelem benyújtását követő hat hónapon belül munkába állhatnak.
Az Európai Parlament jóváhagyását követően az uniós migrációs és menekültügyi paktum reformját még az Európai Unió Tanácsának is el kell fogadnia hivatalosan. A csomagban szereplő jogszabályok a közzétételüket követően lépnek hatályba. A rendeletek alkalmazása várhatóan két év múlva kezdődik meg. A befogadási feltételekről szóló irányelv tekintetében a tagállamoknak két évük lesz arra, hogy nemzeti jogrendjükbe iktassák.
(MTI/Felvidék.ma)
