Ausztria a V4-es tagországokkal együtt Berlinhez fordult, hogy törölje el a készleteiből értékesített földgáz határvámját, ami megnehezíti az orosz gáztól való függőségük megszüntetését. Az Európai Bizottság szerint ezek az illetékek sértik az Európai Unió egységes piaci és szolidaritási elveit, írja az Euractiv.
Európában Németország rendelkezik a legnagyobb fölgáztárolási kapacitással. Az Ukrajna elleni orosz inváziót követő energiaválság idején,
2022-ben több milliárd köbméternyi, állítása szerint nem orosz forrásból származó gázzal töltötte fel a tározóit.
Abban az időben a földgáz ára rekordokat döntött, ami arra késztette a németeket, hogy egy további, úgynevezett tárolási illetéket fizettessenek a kisegített országokkal. Később a gáz ára mérséklődött, de Németország az illetékekkel igyekszik pótolni az akkor drágán, 10 milliárd euróért vásárolt gáz miatt keletkezett költségvetési hiányt.
Az illetéket annak 2022-es bevezetése óta azonban több mint háromszorosára emelték,
ami az érintett kormányok szerint ellenkezik az EU egységes piaci szabályozásával.
Amikor ez az illeték elérte megawattóránként az 1,86 eurót, Ausztria, Csehország, Szlovákia és Magyarország panasszal fordult Brüsszelhez, azzal hogy ez megnehezíti és jócskán megdrágítja számukra az orosz gázszállításról való leválást.
Az Európai Bizottság óvatosan reagált a panaszra, s az illeték jogosságának kivizsgálásával az energetikai piac európai szabályozását biztosító ACER-t bízta meg, mely megállapította, hogy ilyen illeték fizettetése nem indokolt. Ausztria erre fokozta a nyomásgyakorlást, Othmar Karas (EPP) az EP osztrák alelnöke és Leonore Gewessler energetikai miniszter az Európai Bizottsághoz fordult, megkérdőjelezve a német földgázszállítási illetékek törvényességét.
A német gazdasági minisztérium szerint az illeték nem diszkriminatív jellegű, azt állítják, hogy az EU-tagországoknak előnyük származott abból, hogy Németország gyorsan feltöltötte hatalmas gáztárolóit. Az Európai Bizottságnak Ausztria beadványára három héten belül kell reagálnia, a vita európai kötelezettségszegési eljárás indításához vezethet az Euractiv megállapítása szerint.
Viszont ez a németországi gázszállítás nemcsak emiatt „gázos“. Úgy állítják be ugyanis, mintha nem orosz gáz érkezne a németektől, viszont egy németországi székhelyű civil szervezet adataiból kiderült, hogy Németország orosz földgázt vásárol a Hollandiába és Belgiumba érkező LNG visszagázosítása után.
Az Urgewald német környezetvédelmi és emberi jogi szervezet közölte, hogy Németország továbbra is Hollandián és Belgiumon keresztül vásárol orosz gázt. Utóbbi LNG formában szerzett gázt Oroszországtól, írta meg az angol nyelvű Al Mayadeen.
Az Urgewald szerint 2022-ben a Németország által Belgiumtól beszerzett gáz 6–11 százalékát orosz gáz tette ki, amely jelenleg Németország harmadik legnagyobb földgázszállítója (az LNG kivételével). Kifejtették, hogy 2023-ban tovább emelkedhetett az orosz gáz aránya Belgium szállításában, elsősorban az Oroszországból a belga Zeebrugge kikötőbe irányuló LNG-szállítások növekedése miatt. A civil szervezet felszólította a német kormányt, hogy végleg hagyjon fel az orosz gáz vásárlásával, és kezdeményezze a földgáz fokozatos kivonását 2035-ig.
Mindez az EU Oroszországgal szembeni szankcióinak hátterében történik, mivel a német gyártók a költségversenyképes termékek fenntartásáért küzdenek, az ukrajnai háború miatti olcsó orosz földgáz elvesztése végső csapást jelentett Németország számára.
Az Oroszország elleni szankciókat azonban mások és más területeken is nagyvonalúan kezelik, pontosabban megkerülik.
Az Egyesült Királyság például továbbra is orosz olajat vásárol. Csak 2022 januárjától júliusáig 275 millió dollár értékben importált nyersolajat. A tartályhajók Hollandiából, Németországból, Belgiumból és Lengyelországból érkeztek. Formailag nem sértették meg a törvényeket: Londonban az importőr számít az ország feladójának, nem pedig a termelő.
De korábban ismertté vált, hogy Franciaország is egyre nagyobb mértékben vásárol Indiától orosz olajat és cseppfolyósított földgázt. A 2023 januárjától szeptemberig tartó időszakban a francia LNG-vásárlások Oroszországban 41 százalékkal meghaladják a 2022-es év ugyanezen időszakának vásárlásait. S mindez csak a jéghegy csúcsa.
Ennyit az állítólag működő szankciókról és azok „fű alatt“ történő megkerüléséről…
(NZS/Felvidék.ma/SITA/Euractiv/Magyar Nemzet)
