Egy újabb birodalmi érdek háborúba akar sodorni minket, ám öt nap múlva a lehető legszélesebb nyilvánosság előtt, választásokon mondhatunk nemet erre – hangsúlyozta Orbán Viktor miniszterelnök, a felújított geszti Tisza-kastély átadóünnepségén kedden.
Öt nap van a választásokig, most megtehetjük azt, amire 110 éve nem volt lehetőségünk: tisztán, demokratikus keretek között mondhat nemet a háborúra az egész magyarság
– jelentette ki.
A háború sohasem elkerülhetetlen, a háború mindig emberi döntések kérdése, és a fegyverek árnyékában nem nő élet és igazság, csak halál és igazságtalanság – hangsúlyozta a kormányfő.
Ma arra kell vállalkoznunk, hogy véghez vigyük azt, ami Tisza István miniszterelnök úrnak nem sikerült: hogy megakadályozzuk Magyarország részvételét egy újabb európai háborúban
– fogalmazott Orbán Viktor, hozzátéve, jobbak erre az esélyeink, mint 110 éve; szuverének vagyunk „és a szuverenitás minden magyar ember saját ügye és joga is”.
Felidézte, 110 évvel ezelőtt a Kárpát-medence népei a magyarok ellen harcoltak a szuverenitásukért, akkor még mindenki – a csehek, az osztrákok, a szlovákok, a románok, a szerbek és a horvátok is – örömmel várták és éltették a háborút.
Ugyanakkor hozzátette, ma, amikor újra háború fenyeget, az itteni népek világosan tudtára adják a nagyhatalmaknak, hogy megtanulták a leckét, és nem akarnak háborút.
„A Kárpát-medence népeinek akarata egyértelmű: nem akarnak újra feláldozható gyalogok, hadba küldhető vazallusok lenni a birodalmi sakktáblán. Se Brüsszel, se Washington, se Soros György kedvéért”
– fogalmazott, hozzáfűzve, hogy mindezt a Kárpát-medencében a legnagyobb lélekszámban élő közösség tagjai, a magyarok mondják ki a leghangosabban, de „tudjuk, hogy a többiek is így gondolják”.
Szerinte mára az is világossá vált, hogy Közép-Európa népeinek jogait ma nem a magyarok ellenében, hanem a magyarokkal összefogva lehet megvédeni; a nemzeti összetartozás napján ezért nem csak a magyaroknak kellene összekapaszkodniuk, hanem „a Kárpát-medence népeinknek is meg kellene látniuk egymásban a sorstársat”.
Úgy vélte: az itt élő népeket nemcsak a rideg geopolitikai szükségszerűség köti össze, hanem a közös történelem és „valami furcsa és megmagyarázhatatlanul hasonló világnézet, a létezés itteni, közép-európai minősége” is.
A nemzeti összetartozás nemcsak tény, hanem program is, a nemzeti összekovácsolódás programja
– jelentette ki a kormányfő, aki szerint nem elég az összekötő közös múltra emlékezni, a közös jövőt akarni és tervezni kell.
Aki azt ajánlja, hogy merjünk kicsik lenni, az bűnt követ el a magyarság ellen – jelentette ki Orbán Viktor, aki szerint a magyar az a nemzet, amelynek a „Kárpát-medence minden országában van otthona”, és akik az egészet többé teszik a részek összességénél.
Hangsúlyozta:
a magyaroknak újra és újra szorgalmazni kell az együttműködést, a szolidaritást, és örülni kell a szomszédaik sikereinek is.
A miniszterelnök a június 4-ét a magyar nemzet elleni gyilkossági kísérlet napjának nevezte, kiemelve: 104 évvel ezelőtt kegyetlen, irgalmatlan, igazságtalan diktátumot kaptunk a nyakunkba.
Magyarok milliói váltak saját szülőföldjükön idegenné, odalett a magyar ipar és termőföld színe-java, határon túlra kerültek nagy egyetemeink, legszebb városaink, kulturális értékeink, nemzeti emlékezetünk meghatározó színterei – sorolta a következményeket.
„Magyar az, akinek a Trianonban kapott nemzeti seb a legjobban fáj”
– mondta.
Ennyi év távlatából már tisztán látszik, hogy a trianoni diktátum nemzetünk halálát célozta – hangsúlyozta, hozzátéve azonban: a gyarmatosításhoz szokott nagyhatalmak nem ismerték a magyarok karakterét. „El akartak temetni minket, de nem tudták, hogy magok vagyunk” – jegyezte meg.
Emlékeztetett: hazánkat a legsötétebb órán olyan emberek kezére adták, akikről száz évvel később is nehéz eldönteni, hogy alkalmatlanságuk vagy rossz szándékuk miatt voltak-e nagyobb csapás az országnak. Sigmund Freudot idézte, aki arról írt, hogy a sok gróf közül a „legokosabbikat”, Tisza Istvánt meggyilkolták, a „legbutábbikat”, Károlyi Mihályt pedig megtették miniszterelnöknek.
Orbán Viktor azt mondta: a 104 évvel ezelőtti országvesztést egy olyan háború hozta Magyarország nyakára, amelyet az akkori miniszterelnök, Tisza István minden porcikájával ellenzett, azonban az országnak nem volt elég ereje, hogy kimaradjon a háborúból, mert egy olyan birodalomhoz volt hozzáláncolva, amely a háború és béke kérdését megtartotta magának.
Hangsúlyozta: akkor Bécsben és Budapesten is „tele volt a padlás” háborús uszítókkal, hamis messiásokkal, külföldi ügynökökkel, Magyarországnak így egy „rákényszerített háborúba kellett belemasíroznia”. Szerinte azonban az első világháborún nemcsak a legyőzöttek, de a győztesek is rajta vesztettek.
„Európa békéje a trianoni diktátum napján szűnt meg, eredménye ugyanis nem a béke volt Európában, hanem újabb félelem a következő háborútól, amely aztán két évtized múlva még hatalmasabb világégést okozott”
– tette hozzá.
Hangsúlyozta: a háborút lezáró diktátumok újabb dúlást hoztak a Kárpát-medencébe, hamarosan jóval nagyobb etnikai feszültségek lángoltak fel, mint korábban, és végül olyan országok alakultak, amelyek még jobban egymásra lettek utalva, mint valaha, de a történelemi sebek miatt ellenséges szemmel tekintettek egymásra. Így lett a Kárpát-medence előbb német, aztán szovjet befolyási és megszállási övezet, és szerinte ezért van az, hogy Közép-Európa nem tudja kellő súllyal hallatni a hangját a mai Európai Unióban sem. Ugyanakkor jelezte: mára eljutottunk oda, hogy a Kárpát-medence népei minden birodalmi ármánykodás ellenére is szabadok és szuverének akarnak lenni.
Orbán Viktor miniszterelnök ugyanakkor rámutatott: bár a nemzet százegynéhány éve egy pusztító háború következtében elvesztette országa kétharmadát és népének harmada idegen határok mögé került, mégsem a beletörődést és az elmúlást választotta, hanem a küzdelmet és a túlélést.
Ez a nemzet ma már képes arra is, hogy minden évben újra és újra kinyilvánítsa határtalan élni akarását és összetartozását, és végre képes arra, hogy hálával adózzon annak a családnak is, amely oly sokat adott neki
– jegyezte meg.
Szavai szerint a Tisza család története egybeforrt a szabad, független és szuverén Magyarország eszméjével. Felidézte, hogy a Tiszák részt vettek a törökellenes harcokban, hadi érdemeik ellenére azonban csaknem egy évszázadon át kellett küzdeniük, hogy ősi birtokukat visszaszerezzék. „Nem lepődhetünk meg, már az akkori nyugati birodalomnak sem volt szokása, hogy a magyarok jogos jussát elismerje és odaadja” – fogalmazott.
Arra is emlékeztetett, hogy a Tiszák közül ketten is az ország politikai vezetésére vállalkoztak, és hogy a Magyar Királyság utolsó erős és sikeres korszaka elválaszthatatlan a családtól.
Tisza István halála nemcsak egy kiváló ember, nemcsak egy nagy formátumú miniszterelnök elvesztését, de egy történelmi korszak fájdalmas végét is jelentette.
A miniszterelnök kitért arra is: a nemzeti kormány és „a mögötte álló hatalmas többség és erő nem tataroz, hanem restaurál”.
„Mi restaurálunk, vagyis helyreállítunk, újraépítünk, újra felépítünk. Mi helyre akarjuk tolni a kizökkent időt, befoltozni a magyar idő szövetén keletkezett szakadást. Mi úgy állunk bosszút a kommunizmuson, hogy átlépünk rajta, mintha sosem létezett volna. Úgy állunk bosszút az elrabolt negyvenöt évünkért, hogy összekötjük a német és a szovjet megszállás előtti Magyarországot a mai Magyarországgal, pontosan úgy, ahogy az alaptörvény előírja” – tette hozzá Orbán Viktor, ezt nevezve a rendszerváltás eredeti és legmélyebb értelmének.
Hangsúlyozta: a 2010-ben kapott kétharmados felhatalmazást éppen ennek érdekében használták és használják fel azóta is mindennap.
Hozzátette: aki a geszti kastélyba eljön megláthatja és megértheti, hogy mit akartak a Tiszák, és azt is, mit akar a mostani nemzedék. „Aki ide bejön, pontosan érteni fogja, mit jelent a mi nemzedékünk jelmondata: minden mérkőzés addig tart, amíg meg nem nyerjük” – fogalmazott.
(MTI)