Demokráciadeficit állapotában van ma az Európai Unió a nemzeti kisebbségek kapcsán – erről Szili Katalin, miniszterelnöki főtanácsadó beszélt pénteken Tusnádfürdőn.
Szili Katalin a 33. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktáborban Önrendelkezés Brüsszel árnyékában címmel tartott kerekasztal-beszélgetésen kiemelte: az európai polgároknak több mint tíz százaléka őshonos kisebbségi sorban él. Az Európai Unió politikájának a prioritásai között ugyanakkor ez a kérdés az utolsó helyen áll, lényegében nem foglalkoznak vele.
Rámutatott: amíg az Európai Unió nem vállalja fel ezt a kérdést, addig a demokráciadeficit állapotában van. Mint fogalmazott: „A kisebbségek ma az Európai Unió árnyékában vannak”.
Szili Katalin kiemelte, ő különválasztaná a függetlenségi törekvéseket és a nemzeti kisebbségek autonómiatörekvéseit. A posztszocialista országok esetében, ha kiejtik azt a szót, hogy autonómia, mindenki az elszakadásra gondol a 20. századi történések alapján – jegyezte meg.
Szólt arról is, hogy az egyik legjobb politikai innováció az új patrióta frakció létrehozása volt, lehetőség nyílik ezáltal a normalitás hangjának megteremtésére az EP-ben.
Kalmár Ferenc, a Külgazdasági és Külügyminisztérium miniszteri különmegbízottja arról beszélt, hogy azt tapasztalta, az Európa Tanácsban mindenről szó van, de a nemzeti kisebbségekről alig. Ezért döntöttek úgy, hogy az európai nemzeti kisebbségek helyzetéről jelentést fogalmaznak meg, amit 2014-ben a parlamenti közgyűlés elfogadott. Értékelése szerint ezzel a kollektív jogok jogosságát sikerült elfogadtatni egy európai közeggel.
Európát a nemzeti kisebbségek helyzete szempontjából három részre lehet osztani:
- van a nyugat-európai rész, ahol működő autonómiák vannak,
- a volt szocialista országok, ahol lehet beszélni erről a témáról, de sok minden az elmúlt harminc évben nem történt,
- és van a volt szovjet köztársaságok területe, ahol a nemzetiségek témája mellé általában kalasnyikovok és bombák kerülnek
– mondta Kalmár Ferenc, aki az országhatáron belüli önrendelkezés legmagasabb fokaként definiálta az autonómiát, a kulturális örökséget és gondolkodásmódot enélkül nem lehet megőrizni. A miniszteri különmegbízott úgy látja, a Patrióták Európáért frakciónak jelentős szerepe lesz ennek a témának a napirenden tartásában.
Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács elnöke kiemelte, hogy a Kalmár Ferenc által összeállított jelentés pontosan megfogalmazta, hogy az Európai Tanács tagállamainak milyen kritériumokat kell betartaniuk. Ha ez valóban így történik, akkor a közigazgatási átalakítások asszimilációs célokra nem lesznek használhatók – mutatott rá.
Kitért azon polgári kezdeményezésre is, amely az Európai Unió kohéziós politikájára vonatkozik, de jelentősen érintené a kisebbségek jövőjét.
Az alapgondolat az, hogy ahogy az EU kiemelt figyelemben részesíti a gyéren lakott térségeket, ugyanúgy járjon el azon régiók esetében is, amelyeket nemzeti, nyelvi, kulturális sajátosságok különböztetnek meg az őket körülvevő régióktól.
Az a kérdés, lehet-e uniós eszközökkel növelni Székelyföld népességmegtartó erejét? Ők azon az állásponton vannak, hogy igen. Ugyanakkor az is világos: az EU nem akar Székelyföld esetében autonómiát, azt Bukarestben kell elérni – hangsúlyozta a Székely Nemzeti Tanács elnöke.
Paul Butcher, az Európai Szabad Szövetség szakértője elmondta: a szövetség 41 különféle, Európa összes szegletéből származó csoportosulást foglal magában, de minden csoport számára fontos az önrendelkezés, kiemelt jelentőségűnek tartják a nemzeti kisebbségek védelmét. A skót származású szakértő rámutatott: a politika szintjén változásra van szükség. Brüsszelben sok esetben a kisebbségeket figyelmen kívül hagyják, a problémáikkal nem foglalkoznak. Nem szabad hagyni, hogy feledésbe merüljön ez a téma, az önrendelkezés kérdését folyamatosan napirenden kell tartani – hangsúlyozta Paul Butcher, aki arra számít, hogy a magyar uniós elnökség alatt ez a téma jóval többet lesz napirenden.
A szekértő esélyt lát arra is, hogy ennek a területnek a jövőben külön biztosa lesz.
(mti/Felvidék.ma)
