Bihari János, cigány származású magyar zeneszerző és hegedűművész 1764. október 21-én látta meg a napvilágot a felvidéki Nagyabonyban. A csallóközi zenész a verbunkos stílus egyik legnagyobb képviselője volt. Lavotta Jánossal (magyar zeneszerző, hegedűművész 1764-1820), és Csermák Antallal (zeneszerző 1774-1822) együtt a magyar zenei romantika virtuóz triászát alkották a 19. század első évtizedeiben.
Édesapja is hegedűs volt. Nyomorral teli gyermekkorát Nagyabonyban, serdülő éveit Bőnyben (Győr-Sopron-Moson megye) töltötte. Koraérett ifjú volt, tizennyolc éves korában már megnősült. Banyák Simonnak, a híres dunaszerdahelyi cimbalmosnak a lányát, a szépséges Évát vette feleségül. Így került apósa bandájába Bihari és minden valószínűség szerint életének ebben az időszakában Dunaszerdahelyen vált igazán mesterévé hangszerének.
Bihari János, tusrajz (Fotó: Wikipédia)
1801 körül érkezett Pestre, és itt megalakította híressé vált öt tagú bandáját. 1811-ben az országgyűlés idején Pozsonyban működött. Ez időben valószínűleg Bécsben is járt, ahol művei nyomtatásban is megjelentek. Káldy Gyula zeneszerző, karmester, a Magyar Királyi Operaház igazgatója szerint
Ludwig van Beethoven Bécsben több alkalommal hallgatta játékát. A bécsi kongresszus idejében ugyancsak Bécsben játszott.
Nyugtalan vándoréletet élt, melynek során bejárta a Magyar Királyságot. 1818 körül többször megfordult Veszprémben, ahol Ruzitska Ignácban (zeneszerző, hegedűművész) mecénásra talált. 1820-ban Pesten játszott. Működésének fénykora az 1820-as évek elejére tehető. 1822-ben Liszt Ferenc is hallgatta játékát és nagy elismeréssel emlékezett meg róla. 1823-tól pályája már lassan hanyatlott. 1824-ben baleset érte, eltörte bal karját. Ez véget vetett virtuóz pályájának. Bár még továbbra is hegedült, a prímási tisztségről kénytelen volt lemondani. 1825-ben a királyné koronázásakor Pozsonyban még játszott.
Öregkorában magára hagyatva élt és magányosan halt meg 1827. április 26-án, 62 évesen. A temetkezési költségeket néhány jótevője fedezte.
Nyolcvannégy szerzeményt kötnek a nevéhez, de vélhetően ennél többet hagyott ránk.
Bihari János 1827-es elhunytának századik évfordulójáról méltóképpen emlékezett meg a történelmi Magyarország. Az évfordulón Budapesten, a Bakáts téri plébániatemplomban gyászmisét mutattak be, amelyet nagy érdeklődés övezett. Bihari Emlékbizottság alakult, amely kezdeményezte a nagy zeneművész szobrának felállítását. A helyszínt a Margit-szigeten jelölték ki, azon emlékezetes esemény miatt, mikor Bihari a Margit-szigeten, József nádor udvari bálján muzsikájával annyira elbűvölte a jelenlévőket, hogy a bálon a tánc abbamaradt, és a vendégek csak az ő hegedűjátékában gyönyörködtek.
Emlékezés Bihari János szobránál a Margit-szigeten, (Fotó: Ország-Világ, 1928. november 11.)
A mellszobor megalkotásával Vaszary László magyar szobrászművészt (1876-1944) bízták meg, a szobor kivitelezésének költségeit pedig a Fővárosi Közmunkák Tanácsa állta. A szobor leleplezésére 1928. október 14-én, vasárnap került sor zenés ünnepség keretében.
Vaszary László remek alkotása Biharit hegedűjével ábrázolta, a cigánykirályhoz méltóan valóban fejedelmi pózban, sikereinek csúcsán. A szobor talapzata érdekes módon nem kőből, hanem szerves anyagból, úgynevezett szurkosfenyőből készült, mely Észak-Amerikában őshonos fafajta, tudományos neve pinusrigida. Ezen a faposztamensen bronz emléktábla hirdette: „Bihari János 1764–1827. A Magyar hősi zene babérkoszorús költője, a Rákóczi-induló, s a magyar verbunkosok halhatatlan muzsikusa. 1928.”
Bihari János szobra ma a Margit-szigeten (Fotó: Wikipédia)
A táblát felül korona díszítette, alatta egy sün, szájában cserággal. Kevesen tudják ma már, de a sün a cigányság jelképe volt, a cserágat szájában tartó sün pedig kifejezetten a magyar cigányságé.
A Bihari-szobor leleplezési ünnepségén részt vett József főherceg – Habsburg–Lotaringiai József Ágost (1872–1962) – is, de felvonultak a híres pesti cigány zenészek, és Bihari János még élő leszármazottai. Az ünnepség a Rákóczi-indulóval kezdődött, és sok más, Biharihoz kötődő zenemű is elhangzott a cigányzenész-utódoktól. Beszédet a Bihari Emlékbizottságot képviselő Zseny József és Pékár Gyula mondtak. Ezután Rakovszky Iván a Közmunkatanács nevében átvette a szobrot.
A Biharit ábrázoló műalkotást elsodorta a második világégés vihara. Ám az 1928-as szoborállítás ünnepe nagy pillanata volt a régi Magyarországnak, mikor Bihari János szobra körül felhangzott a cigányzene a Margit-szigeten.
Szülőfalujában, Nagyabonyban 1964 óta minden évben felidézik emlékét, a Bihari János Zenei Napok és a Bihari János-emléknap keretében. Dunaszerdahelyen az évente megrendezett Bihari János Emlékest ad alkalmat a hegedűvirtuóz emlékének felidézésére.
– Bihari János-emléknap Dunaszerdahelyen 2024. október 13-án, muzsikál a Duna Televízió cigányzenekara (Fotó: dunaszerdahely.sk)
Ma, intézmények, szervezetek, utcák viselik nevét, szobrok, emléktáblák, féldombormű alkotások őrzik emlékét, annak a híres cigányprímásnak, zeneszerzőnek és muzsikusnak, akiről Kazinczy Ferenc így emlékezett: „Ameddig csak magyarzene lesz, Bihari úgy fog élni a hálás emlékezetben, mint a magyar verbunkos tánczene vitathatatlanul legnagyobb költője.”
Forrás: Wikipédia, Pest-Buda
(Berényi Kornélia/Felvidék.ma)
