Jelentős mértékben a közbeszerzési rendszer hatékonyságától is függhet az EU versenyképességének jövője – mondta az európai uniós ügyekért felelős miniszter hétfőn Budapesten, a Közbeszerzési Hatóság (KH) nemzetközi konferenciáján.
Bóka János szerint az uniós versenyképesség javításához szükséges beruházások harmadát közpénzek fedezhetik, azok hatékony felhasználása ezért különösen fontos.
A közbeszerzési rendszer jelentőségét jól mutatja, hogy az arra jutó források összege eléri az uniós GDP 14 százalékát – hangsúlyozta a tárcavezető, kiemelve az eljárások egyszerűsítését és felgyorsítását a versenyképesség érdekében.
Komoly kihívásnak nevezte az adminisztrációs terhek mérséklését is, hiszen ezek jelentős mértékben nehezítik a kisvállalkozások részvételét. Az ő érdekükben nem csupán a szabályok átalakítására van szükség, hanem jogszabályi ösztönzők bevezetésére, az uniós jogszabályi környezet megújítására is
– fogalmazott.
Bóka János megjegyezte, hogy Magyarország közbeszerzési rendszere az Európai Bizottság értékelése szerint is sokat lépett előre az utóbbi években, és bár ez nem jelenti azt, hogy nincs már hova fejlődnie, a hatékonysága egyre jobb, a kisvállalkozások részvételét pedig támogatási rendszer és szakmai képzések segítik belföldön.
A KH elnöke szerint a közbeszerzési rendszer hatékonysága megkerülhetetlen tényező akkor, amikor a versenyképesség javítása a feladat, erős közbeszerzési verseny nélkül ugyanis nincs sikeres nemzetgazdaság, és nincs sikeres EU sem.
A közbeszerzések területén a valódi verseny feltételeinek megteremtése a versenyképesség javításának kulcsa, ehhez pedig nélkülözhetetlen az egyszerű, felesleges adminisztrációs terhektől mentes jogszabályi környezet, valamint a versenykorlátozó eljárásokat hatékonyan kiszűrő ellenőrzési rendszer – mondta Kovács László.
Hozzátette, hogy a magyar közbeszerzési rendszer jelentősen átalakult az uniós csatlakozás óta, a középpontba az átláthatóság, a tisztességes verseny, az egyenlő elbánás és az esélyegyenlőség került.
Az ellenőrzési rendszer hatásköre kiterjed az előkészítéstől a szerződések teljesítéséig, az eljárások megvalósítását ugyanakkor nem akadályozza.
A közbeszerzési hirdetmények ellenőrzése gyors, és a tapasztalatok alapján alkalmas a szabálytalanságok kiszűrésére.
Az idei első félév adatai alapján egy közbeszerzésre belföldön átlagosan több mint 3 ajánlat jutott, a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárások aránya évek óta igen alacsony – közölte. Kovács László bízik benne, hogy Magyarország az egy ajánlatos közbeszerzéseket tekintve hamarosan a legjobb tagállamok egyike lehet 15 százalék körüli aránnyal.
MTI