A világon a legnagyobb lélekszámban üldöztetést szenvedő vallási csoport a kereszténységé, több mint 360 millióan szenvednek Krisztusba vetett hitük miatt – hangsúlyozta a Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) üldözött keresztényeket segítő programokért felelős államtitkára szerdán Budapesten.
Azbej Tristan az üldözött keresztényekkel való szolidaritás nemzetközi napján (Red Wednesday) rendezett konferenciát megelőzően újságíróknak azt mondta, az egész világon ezen a napon, november utolsó előtti szerdáján emlékeznek meg az Aid to the Church in Need pápai alapítvány kezdeményezésére az üldözött keresztényekről. A Vörös szerda emléknapjának színe a keresztény mártírok vérének színére utal.
Kiemelte: Magyarországon a világon elsőként emelték kormányzati szintre az üldözött keresztények megsegítésének ügyét.
Az államtitkár elmondta: a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen (NKE) rendezett konferencia díszvendégei üldözött, illetve hátrányos helyzetben lévő keresztény egyházi vezetők, a Hungary Helps Program támogatottjai.
A felszólalók közül kiemelte Oliver Dashe Doeme nigériai katolikus püspököt, aki a tanácskozáson beszámol majd arról, hogyan terrorizálják dzsihadista terrorszervezetek Nigériában a Krisztus-hívőket. Azbej Tristan kiemelte: csak tavaly Nigériában több mint négyezer keresztényt gyilkoltak meg.
Az államtitkár elmondta azt is, a konferencián Azad Marshall pakisztáni protestáns püspök arról ad tájékoztatást, hogy a többségében muzulmán Pakisztánban milyen a keresztény kisebbség mindennapi élete.
Azbej Tristan közölte: a konferencián mutatják be a „Budapest-jelentés a keresztényüldözésről 2022–2024″ című kötetet is, amelyet az államtitkárság megbízásából az NKE munkatársai, kutatói állítottak össze, és amelyben tudományos igényességgel mutatják be a keresztényüldözést.
Azt mondta, az üldözött keresztényeket segítő programokért felelős államtitkárság egyik fő missziója a humanitárius segítségnyújtás az üldözött keresztényeknek, ugyanakkor fontos a szemléletformálás is, ezért adják ki már a negyedik Budapest-jelentést a keresztényüldözésről.
Hozzátette: a kötetben bemutatják a keletre és délre, Afrikában és Ázsiában tapasztalható keresztényüldözést, de új elemként szót ejtenek az Európában és a nyugati országokban egyre erősödő keresztényellenességről is. Emellett bemutatják, hogy a Hungary Helps Program milyen eredménnyel járult hozzá az üldözött keresztények életének megóvásához, és ahhoz, hogy megmaradhassanak szülőföldjükön.
Beszámolt arról is, hogy több intézmény mellett az NKE is csatlakozik a Red Wednesday kezdeményezéséhez, és vörös fénnyel festik be az épületet.
Azbej Tristan a konferencia nyitóelőadásában felhívta a figyelmet arra, hogy a kereszténység társadalmi, természetföldrajzi és politikai határokat átívelő közösség. Elmondta, hogy tavaly napi átlagban 13 ember kényszerült életét adni Krisztushoz való ragaszkodása miatt is. Hozzátette: a Red Wednesday-en előttük tisztelgünk, hálát adunk a kiállásukért, és az ő kitartásukat állítjuk példaként az európai és a magyar keresztényeknek.
Az államtitkár tájékoztatása szerint a Hungary Helps Program 2017 indulása óta a világ 64 országban 368 humanitárius, oktatási és fejlesztési projektet támogattak, és a program több mint kétmillió szükséget szenvedőhöz vitte el a magyar emberek segítségét.
Azbej Tristan kiemelte: szeretnék felhívni a figyelmet arra, hogy a hitvallásuk miatt üldözött emberek nagy többsége keresztény.
Megjegyezte, a nyugati világ „úgy viselkedik, mintha mindenki élete és az emberi méltósága védelmet érdemelne, csak a keresztényeké nem”, és hozzátette, a kormány elutasítja, hogy a keresztények elleni diszkrimináció elfogadott.
Az Európai Uniónak és a nyugati világnak ki kell lépnie a tagadásból, el kell ismernie a keresztényüldözést, és a tettek mezejére kell lépnie – jelentette ki.
A konferenciát köszöntő Zahar Péter Krisztián, az NKE nemzetközi dékánhelyettese arról beszélt, az üldözött keresztények helyzete emlékeztet arra, hogy „az alapvető emberi jogok, így a vallásszabadság védelme mindannyiunk közös feladata”.
Hozzátette, hogy a Red Wednesday nemcsak az üldözöttekért szól. „Megvilágítja azokat az értékeket, amikben hiszünk, és arra emlékeztet, hogy nekünk, akik szabadon gyakorolhatjuk hitünket, erkölcsi felelősségünk van azokért, akik nem élvezhetik ezt a szabadságot” – tette hozzá.
MTI/Felvidék.ma
