November 21-én került sor a Magyar Állandó Értekezlet 22. plenáris ülésére, melyen részt vett a Magyar Szövetség képviseletében Gubík László elnök, Őry Péter alelnök és Pandy Péter, a párt Országos Tanácsának elnöke.
Az esemény nem sajtónyilvános részén a külhoni magyar és magyarországi pártok tanácskozásán szót kapott Gubík László is, aki a Magyar Szövetség elnökeként első alkalommal vett részt a rendezvényen. A pártelnököt arról kérdeztük, hogyan mutatta be az általa vezetett pártot a MÁÉRT ülésén, milyen célokat fogalmazott meg.
A „Felvidék first” politikája
„Egy jövőképet vázoltam fel, amely három gondolat köré épül: a párt politikája, modernizálása és jövőképe. Az első egy politikai filozófia, hogy mit jelent a Felvidék first politikája” – mondta. Ennek tömören az a lényege, hogy a Magyar Szövetségnek se kormánypártinak, se ellenzékinek nem kell lennie.
„A felvidéki magyarságnak értékei és érdekei vannak, nem barátai”
– érvelt Gubík László.
A Magyar Szövetség képviselete (Szalai Erika/Felvidék.ma)
Hozzátette, az Európát érintő kérdésekben támogatható a kormánypártok álláspontja, kultúretikai kérdésekben a konzervatív véleményformálóké, de bizonyos esetekben, mint például a nyelvtörvény tervezetének „abszurd passzusai”, az ellenzékben is találhatóak partnerek.
„Nem ideológiai és kultúretikai kérdéseket kell felkarolnia egy felvidéki magyar pártnak, hanem olyan kérdéseket, amelyek összekovácsolják a közösséget”
– emelte ki. Mint mondta, a régiókat és a magyarságot érintő kérdések élveznek prioritást: az önkormányzatok finanszírozása, az iskolarendszer megtartása, régiófejlesztési programok, beruházások és persze a jogvédelem.
A Magyar Szövetség modernizálása
„Talpra kell állítani a felvidéki politikumot, levezényelni a korszakváltást a pártban és ami a legfontosabb, jövőképet kell adni a közösségnek”
– húzta alá.
A párt modernizálását, s egyúttal annak talpra állítását az egységes kommunikációban, a gyorsabb reakcióidőben és egy modern arculatban látja – ezek kulcsfontosságú és megoldandó feladatok a közeljövőben a pártelnök szerint.
Nacsa Lőrinc nemzetpolitikai államtitkár (Szalai Erika/Felvidék.ma)
„Ehhez mindenkire szükség lesz. A potenciál megvan, hiszen az egyik legerősebb párt vagyunk – a második legtöbb polgármesterrel és megyei képviselővel rendelkezünk. Ezt az erőt kéne áttranszformálni országos erővé” – vélekedett.
Gubík László a megválasztása óta eltelt 55 napban 55 településen járt,
ennek tapasztalatai alapján úgy fogalmazott, nem az ideológiai és világnézeti különbségek feszítették szét a pártot és a felvidéki magyar közösséget. Leginkább az, hogy a vezetői nem tudtak túllépni a saját sérelmeiken még a közösség érdekében sem.
„Fontos tapasztalatom, hogy a pártot az tette életképtelenné, hogy mindenki csak a saját sérelmein keresztül szemlélte azt a közösséget, amelyet képviselnie kéne”
– mondta. Arra a kérdésünkre, hogy mitől fog ez megváltozni, úgy felelt, vezetőként a hozzáállásával is ezt szeretné sugározni, példaként szolgálni.
A politikus saját szerepével kapcsolatban kijelentette:
kvótákra és platformokra nem lehet pártot építeni.
„Programra és jövőképre kell becsatornázni mindenkit, aki elfordult, kiábrándult, de még pislákol benne a láng, és ehhez integrálóan kell fellépnem” – vélekedett, kiemelve,
meg szeretné cáfolni azt a sztereotípiát, miszerint erőteljes nemzeti pedigrével nem sikerülhet integrálni.
„Épp ellenkezőleg, a konzervatív ember látja legrealisztikusabban a dolgokat, mert nem ideológiák, hanem a józan ész mentén közelíti meg a problémákat” – magyarázta.
Semjén Zsolt és Orbán Viktor a Máért plenáris ülésén (Szalai Erika/Felvidék.ma)
A párt jövőképe
„A harmadik gondolat, amit megfogalmaztam, az a párt jövőképe, ha úgy tetszik programja” – számolt be.
A politikai stratégia megépítéséhez szerinte elsőként a felvidéki magyarokat vizsgáló átfogó társadalmi kutatásra lesz szükség.
Gubík szerint meg kell alkotni egy oktatási stratégiát is. „Roma gyerekek nélkül bezárhatnánk az általános iskoláink jelentős részét, középiskolai szinten pedig ezeknek a diákoknak a jelentős része hiányzik, ezért összeomlással fenyeget ez a rendszer. Magam is olyan gimiben érettségiztem, amely azóta nem létezik” – jegyezte meg.
Hozzátette, tavaszra kell elkészülnie annak a reformjavaslatnak, amelynek alapján eldől, mely középiskolákat vonják össze.
„Ez is rávilágít arra, miért van szükségünk oktatási autonómiára, hiszen a minisztérium nincs tekintettel a speciális helyzetünkre.
Képzeljük el, ha mi magunk dönthetnénk a kis létszámú intézményeinkről. Ez is összefügg az önkormányzati témával. Tegyük fel, lenne olyan önkormányzati rendszer, amely képes intézményeket fenntartani, akkor az ehhez hasonló problémák is megoldódhatnának – így ezeket fel kell karolni” – fogalmazott.
A Máért 22. plenáris ülése (Szalai Erika/Felvidék.ma)
Itt mutatott rá a felvidéki magyar közösség három évtizedes mulasztására: Gubík László szerint létre kell hozni a Szlovákiai Magyar Önkormányzatok Társulását – amelyet a komáromi nagygyűlés 30. évfordulóján rendezett emlékkonferencián és önkormányzati találkozón fogalmaztak meg és nyilatkozat formájában hoztak nyilvánosságra, majd tízezren alá is írták.
A párt jövőképében továbbá fontos helyen szerepel a magyar nyelv presztízse.
Egy új nyelvtörvénnyel megszüntetnék az államnyelvvel szembeni alárendeltséget, helyette regionálisan hivatalos nyelvként szeretnék elismertetni a magyar nyelvet.
A Gubík által felvázolt jövőképben szerepel még egy szigorúbb, teljesítményalapú forráselosztás, a vállalkozók hatékony támogatása és a tehetséggondozás.
„Ma a felvidéki magyar érettségizők kétharmada Magyarországon tanul tovább. Olyan feltételeket kell teremtenünk, egyfajta életpályamodellt, hogy itthon tarthassuk a tehetségeket. Ezekről a fiatalokról már középiskolás korukban gondoskodnunk kell” – hangsúlyozta.
Végezetül Gubík László a Felvidék.ma-nak úgy fogalmazott, szövetséget kell kötni a társadalmi rétegekkel és sokkal jelentőségteljesebben kell részt vennie a pártnak az életükben. „A felesleges sérelmeket kell meghaladni, stratégiai nyugalomra van szükség, és akkor talán a regionális politika és az országos politika között meglévő óriási disszonanciát meg tudjuk szüntetni, és visszatérhetünk az A ligába” – összegezte.
(Szalai Erika/Felvidék.ma)
