Az Európai Unió a politikai képmutatás világrekordját állította fel Georgia ügyében, azonban a magyar és a szlovák kormány megvétózta a dél-kaukázusi ország egyes rendőri vezetőivel szemben előterjesztett szankciókat – közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter hétfőn Brüsszelben.
A Külgazdasági és Külügyminisztérium közleménye szerint a tárcavezető az európai uniós külügyi tanács ülését követő sajtótájékoztatóján hangsúlyozta, hogy az EU „a politikai képmutatás világrekordját állította fel” Georgia kérdésében, ugyanis
egyedül azért vette célkeresztbe az országot, mert nem a liberális erők nyerték a választást, hanem egy békepárti, patrióta, konzervatív párt.
Elítélte ezt az „elementáris erejű politikai támadást”, s emlékeztetett arra is, hogy a Georgiai Álom párt már tizenkét éve kormányozza az országot, és ez idő alatt az átlagjövedelem a háromszorosára nőtt, az egy főre jutó bruttó nemzeti termék (GDP) és a külső beruházások volumene pedig a kétszeresére.
„Azaz a georgiai kormányzó párt a számok nyelvére lefordítva az elmúlt tizenkét évben jó teljesítményt nyújtott, el is nyerte a georgiai választópolgárok bizalmát” – mondta.
„Senkinek nincs joga itt Brüsszelben megkérdőjelezni a georgiai emberek akaratát”
– emelte ki.
Szijjártó Péter tudatta, hogy szlovák hivatali partnerével együtt megvétózták egyes rendőrségi vezetők szankciós listára helyezését. Illetve igen egyoldalúnak nevezte a kizárólag rendőri erőszakról szóló jelentéseket a tbiliszi tüntetések kapcsán, arról is beszámolva, hogy erőszakos elemek is vannak a tiltakozók között, körülbelül negyven rendőr sebesült meg miattuk georgiai kollégája tájékoztatása alapján.
„Azt gondolom, hogy azért szankcionálni egy országot, mert éppen úgy döntött, hogy 2028-ig eltolja a csatlakozási tárgyalásokat, nem lehet”– vélekedett. „Tehát egy ilyen felfuvalkodott, sértődött, frusztrált magatartás jelent ma meg itt Georgiával szemben, és ezt nem támogattam semmilyen módon” – fogalmazott.
A miniszter végül a szíriai helyzetet is érintette, és arra figyelmeztetett, hogy el kell kerülni, hogy az ország a terrorizmus vagy szélsőséges ideológiák melegágya legyen, meg kell akadályozni a migrációs áradatok megindulását Európa felé, illetve elejét kell venni a keresztény közösségek üldöztetésének.
„Magyarország továbbra is humanitárius segítséget nyújt a keresztény közösségeknek, hogy helyben tudjanak maradni, a jogaik ne sérüljenek, s méltó körülmények között tudjanak élni. Eddig mintegy 30 millió eurónyi humanitárius támogatást biztosítottunk a szíriai keresztény közösségek számára, és ezt folytatjuk a jövőben is” – húzta alá.
(MTI/Felvidék.ma)
