Február 12-én tartott előadást a Majel Rovás Központban Demján Ferenc múzeumpedagógus Bástya és hajlék – A Magyar Nyelv Múzeuma mint zempléni identitásunk közvetítője című előadást. Miután Kovács Ágnes igazgató üdvözölte az előadót és megjelenteket, közölte, Demján már nem először jár Kassán.
Az előadó azzal kezdte, hogy 2004-ben lezajlott a gyalázatos népszavazás, mely arra volt jó, hogy mindenki tudatosította, a határon túl is élnek magyarok. Tehát nem 10, hanem 14 milliónyian vagyunk. Összetartozunk. Az EU viszont a határokat lebontotta.
A Magyar Nyelv Múzeuma feltett szándéka a zempléni identitást erősíteni.
Trianon következtében a Magyarországon maradt három csonka vármegyét Borsod-Abaúj-Zemplén megyévé (BAZ) vonták össze az 1950-es években és ezért őket is borsodiaknak szokták nevezni. Ezt nem szeretik, mert ők zemplénieknek vallják magukat.
Az egykori Zemplén déli részét a Szerencsi járás képezte és északi határa egyben országhatár is volt, Lengyelországgal volt szomszédos. A hosszú vármegye domborzata változatos volt, az Eperjes-Tokaji-hegység és az alföldi jellegű Bodrogköz is részét képezte. Székhelye, Sátoraljaújhely iskola- és kereskedőváros volt. Szerencsés helyen, a hegyek és a síkság találkozásánál feküdt. Trianon után perifériára szorult. BAZ megye központja ugyanis Miskolc lett. Területén fekszik a tokaji borvidék, mely az UNESCO Világörökség része. Himnuszunk is megemlékezik róla a következő két sorban: „Tokaj szőlővesszein/ Nektárt csepegtettél.”
Demján Ferenc múzeumpedagógus (Balassa Zolltán/Felvidék.ma)
Zemplént egyre többen fedezik fel, egyre többen látogatják, de nem annyira felkapott, mint más területek, ami szerencse. A Magyar Nyelv Múzeuma is szép látogatottságnak örvend.
Nemcsak a magyar nyelv és kultúra szépségeit, sokszínűségét mutatja be, hanem egyúttal a helyi identitást is közvetíti.
A múzeum mindkét szimbólumát magában hordozza. Tehát, aki kiteszi az egykori Magyar Királyság térképét a kocsijára, nem visszafoglalni akarja az egykori területet, hanem ezt az összetartozást kívánja demonstrálni.
A terület gazdag mondavilággal, történelmi és kulturális örökséggel rendelkezik. Demján ezután a legfontosabb történelmi személyiségeket vette sorra, akik Zemplénhez kapcsolódnak. A történelmi arcképcsarnok II. Rákóczi Ferenccel kezdődött, akit a kassaiaknak nem kívánt bemutatni. Borsiban született és Kassán nyugszik. Kossuth Lajos Monokon született és egy időben Sátoraljaújhelyen működött. A „szép akasztottnak” nevezett Andrássy Gyula, aki gimnáziumi tanulmányait Sátoraljaújhelyen kezdte, a képletes akasztástól a Monarchia külügyminiszterségéig vitte. Trefort Ágoston vallásügyi és közoktatási miniszter lett. Homonnán született és a sátoraljaújhelyi piarista gimnáziumban tanult.
Az érdeklődők (Balassa Zoltán/Felvidék.ma)
Kazinczy Ferenccel hosszabban foglalkozott. De előtte még a felvilágosodásról szólt. Ezt hajlamosak vagyunk konzervatív szemszögből csupán negatívan értékelni, mert a francia forradalomtól a jakobinus terrorig vezetett. A másik oldalon azonban a tudományos fejlődést segítette. A testőrírók, élükön Bessenyei Györggyel, a kisnemességet ismertették meg a francia gondolkodókkal.
Kazinczyék Kassán kiadták a Magyar Museumot, majd az Orpheust. Egy lapalapítás akkor nagy dolog volt. A nyelvújítás kapcsán röviden ismertette az ortológusok és neológusok vitáját. Az előbbiek úgy vélték, nem kell beavatkozni a nyelv fejlődésébe, az majd kialakul. Az utóbbiak Kazinczyval az élen viszont a beavatkozást, a nyelvújítást sürgették. A Mondolat Kazinczyék törekvését gúnyolta. Erre válaszul született meg a Felelet a mondolatra c. kötet. A nyelvújítást ez már nem tudta meggátolni, mely tízezer új szó keletkezéséhez vezetett, s ezáltal a magyar nyelv alkalmassá vált a tudományos ismeretek közlésére. Ezek a szavak összevonásával (évszak), csonkításos összevonással (cső+orr=csőr), idegen kifejezések fordításával (gyógyszertár), vagy elavult szavak újraértelmezésével (aggastyán), netán tájnyelvi szavak (betyár) „újrahasznosításával” keletkeztek.
Köztudott, Széphalom lett Kazinczynak hála e mozgalom központja, melynek küldetése van a 21. században is. A legfontosabb ezek között a hazaszeretet. A globalizmus és a lokalizmus között zajlik a harc. A múzeum léte bizonyítja, hogy kis hely is nagy teljesítményre képes. Ennek erkölcsi üzenete van. A nyelv a legfőbb összekötő. Nyelvében él a nemzet – mondogatjuk.
A nyelv hajlék és bástya. Az anyanyelv Kárpát-medencei szellemi otthon.
A rendezvény a Magyar Nemzeti Múzeum Közgyűjtemény Központ Petőfi Irodalmi Múzeum – A Magyar Nyelv Múzeuma és a Rovás közös programjaként valósult meg.
Balassa Zoltán/Felvidék.ma
