Főpásztori szentmisével ünnepelték a hívek az alistáli katolikus templom felújítását

Február 23-án, vasárnap egy ünnepélyes szentmise keretében megáldották a felújított alistáli Szent Márton-plébániatemplomot. A középkorban épült templom falai között hívők sokasága gyűlt össze, hogy együtt adjanak hálát és imádkozzanak.

A szertartást Mons. Orosch János nagyszombati érsek atya vezette, aki a szentmise bemutatása mellett ünnepélyesen meg is áldotta az újjászületett templomot. A szentmisén koncelebrált Mons. Szakál László János helyi lelkipásztor, Bozay Krisztián dunaszerdahelyi esperesplébános, valamint Mons. Kiss Róbert komáromi esperesplébános, a Nagyszombati Főegyházmegye általános helynöke is. Az ünnepi eseményt megtisztelte jelenlétével a magyar Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára, Soltész Miklós is.

Az ünnepi esemény kezdetén Mons. Szakál László János alistáli esperesplébános köszöntötte a jelen lévő vendégeket és híveket. Kiemelte, hogy ez egy kiváltságos alkalom az egyházközség életében, hiszen Orosch János érsek atya személyesen látogatott el közéjük, hogy megáldja a helyi katolikus templomot.

„Szent Márton püspök tiszteletére emelt templomunk megújulása nem csupán egy felújítási folyamat volt az idők fogától megrongálódott hegyre épült Isten házának, hanem egy ünnepi időszak is, hiszen az elmúlt esztendő hónapjai arról tanúskodnak, hogy az itt élő keresztény hívek ma is ragaszkodnak Jézus Krisztushoz, hitünk kincséhez, és ehhez a régi szakrális műemlékhez”

– mondta az esperes atya.

A helyi hívek és a plébániai gazdasági tanács nevében Bartalos Erzsébet, az Alistáli Szent Márton Polgári Társulás elnöke köszöntötte a megjelenteket.

„Szép Kárpátok szívében élünk régóta, osztozunk az örömön, bún és dicsőségen. Szívünk érző, magyar szív, lelkünk magyar lélek, mely meghatározza életfánkat, ameddig csak élünk”

– emelte ki Bartalos Erzsébet, s megjegyezte, hogy ezek a gondolatok vezérelték az alistáli katolikus hívek volt plébánosát, Bozay Krisztián atyát, amikor hozzáfogott pályázati kérelmeket írni, hogy a történelmi Szent Márton-templom és a hozzátartozó épületegységek visszakapják az Isten házához méltó és illő tisztaságot ékességet.

Az újonnan megalakult egyházi tanácsot – karöltve a jelenlegi esperesplébánossal, Mons. Szakál László atyával – arra késztette egy gondolat, hogy folytatni kell a felújítási munkálatokat.

A magyar Miniszterelnökség által meghirdetett pályázatok elnyerésének segítségével – valamint a helyi önkormányzat, a hívek, s az egyes adományozók támogatásával, és saját forrásból is merítve – a 2023-as, valamint a 2024-es esztendőben sikerült felújítani mások mellett a templom tetőszerkezetét, Isten házának belső részét, a karzatot, a kórustornyot, a szentéjt, a sekrestyét, valamint az imatermet is, de a kicserélt villanyvezetékek mellett új villámhárítót is sikerült felszerelni

– jegyezte meg az Alistáli Polgári Társulás elnöke, aki kifejezte köszönetét mindazoknak, akik mind erkölcsileg, mind pedig anyagilag is támogatták a munkálatokat.

Az ünnepi szentmise főcelebránsa, Mons. Orosch János nagyszombati érsek atya a szentbeszédében a templomok kiemelkedő szerepéről szólt, hangsúlyozva, hogy az Isten háza nem csupán az imádság és a hit megélésének helye, hanem a közösség összetartó ereje is. Rámutatott, hogy a templom mindig nyitva áll a hívők előtt, akik bármikor betérhetnek, hogy csendben imádkozzanak, hálát adjanak vagy vigasztalást találjanak.

Az érsek atya történelmi példával is érzékeltette a templomok időtálló jelentőségét. Felidézte, hogy az 1200-as években II. András magyar király – főképp lánya, Árpád-házi Szent Erzsébet kérésére – templomokat építtetett az ország legszegényebb falvaiban, köztük a mai Felvidék területén is. Erzsébet ugyanis annyira fontosnak tartotta a szakrális helyek létrehozását, hogy még egész fiatalon a születésnapjára is egy templom építését kérte az édesapjától ajándékul.

„A templom a nemzeti, kulturális és a vallási azonosságunk gyökere”

–  hangsúlyozta az érsek atya, aki egy személyes történettel érzékeltette a templomokhoz fűződő mély lelki kötődést.

Visszaemlékezett arra az időszakra, amikor fiatal papként a kommunizmus éveiben egy faluban szolgált, ahol titokban kellett felújítani a templomot, mivel az állami hatóságok nem adtak rá engedélyt. A munkálatok során kicserélték az elöregedett, szúette padokat, helyükre pedig gyönyörű, tölgyfából készült újak kerültek. Az idős hívek azonban megsiratták a régi padokat, mert őseik – különösen az I. és II. világháború idején – ezekben a padokban imádkoztak, s könnyeikkel áztatták azokat. Az érsek atya ekkor értette meg igazán, mit jelent a hit mélysége és a templomok lelki öröksége: a falak és berendezések nem csupán tárgyak, hanem a közösség imádságainak, szenvedéseinek és reményeinek néma tanúi.

A szentmise közben Mons. Orosch János érsek atya ünnepélyesen megáldotta a kívül-belül megújult alistáli templomot, Isten oltalmába ajánlva azt és mindazokat, akik betérnek falai közé.

Mons. Szakál László János alistáli esperesplébános háláját fejezte ki az érsek atyának a szentmise bemutatásáért, valamint köszönetet mondott minden jelenlévőnek, amiért megtisztelték e jeles alkalmat a jelenlétükkel. A megjelent vendégeket a helyi plébánia és az egyháztanács nevében virágokkal ajándékozták meg, ezzel is kifejezve hálájukat és megbecsülésüket.

A magyar Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára, Soltész Miklós a beszédében a mai evangélium egyik központi üzenetét, az ellenségszeretet parancsát emelte ki: „Szeressétek ellenségeiteket, tegyetek jót azokkal, akik gyűlölnek benneteket.”

Rámutatott, hogy a magyarság a történelem során sokszor szenvedett el igazságtalanságokat, s mi hívő emberek is gyakran érezhetnénk úgy, hogy miért is kellene szeretnünk, tisztelnünk másokat.

Ha csupán sérelmeinket és félelmeinket tartjuk előtérben, az könnyen a lelki békénk rovására mehet. A krisztusi tanítás azonban felszabadít bennünket ezektől a fájdalmakból és nehézségekből, és arra tanít, hogy a szeretet, az imádság és az összefogás miképp változtathatja meg életünket, s hogy mennyivel jobb így élni

– mondta  az államtitkár, aki kiemelte, hogy ez a fajta összefogás az elmúlt évtizedekben nagyszerű eredményeket hozott, hiszen Magyarország Kormánya, az itt élő emberek, valamint az egyházak együttműködésével többek között a Nagyszombati Főegyházmegye tágabb területén is templomok, óvodák, valamint iskolák újultak, szépültek meg.

Soltész Miklós a beszédében a szlovák és magyar nemzet közötti békés kapcsolat fontosságát is kiemelte, hangsúlyozva, hogy alapvető, hogy a két országban élő emberek képesek legyenek harmonikusan együttműködni, és hogy ezeket a kapcsolatokat folyamatosan erősíteni kell. Bátorította a jelenlévőket, hogy mindent tegyenek meg békesség megőrzéséért, hiszen különösen ezekben a háború sújtotta időkben óriási szükség van rá. Csak így tudunk közösen élni és alkotni – emelte ki.

A hálaadó szentmise a Himnusz és a Boldogasszony anyánk kezdetű énekünk eléneklésével, végül pedig főpásztori áldássál zárult. Ezt követően a vendégek a – nemrégiben szintén felújított – Martineum közösségi ház nagytermébe voltak hivatalosak egy ünnepi ebédre.

Bartalos Nikolas/Felvidék.ma