Hétfőn zajlott a Nyitra Megyei Tanács 18. ülése a nyitrai megyeházán. A Magyar Szövetség 18 fős megyei képviselőcsoportja sajtótájékoztatót tartott a megyei testületi ülést követően, amelyen többek között elfogadták, hogy Ipolyság városa átvállalja a Szondy György Gimnázium fenntartói jogkörét, jóváhagyták a Komáromi Jókai Színház új igazgatóját Gál Tamás személyében és Vadkerty Katalin történészt a Magyar Szövetség javaslatára Nyitra megye életműdíjára terjesztették fel. Erről bővebben itt számoltunk be.
A sajtótájékoztatón továbbá hangsúlyos szerepet kapott a régiófejlesztés, melyet Csenger Tibor alelnök és Farkas Iván, a megyei frakció vezetője ismertetett. Elhangzott, hogy a mai testületi ülés eredménye politikai siker, amely legfőképpen a választóknak köszönhető, akik meg tudták másfélszerezni azon képviselők számát, akik a déli régiókat képviselik.
Csenger Tibor, Nyitra megye alelnöke (Szalai Erika/Felvidék.ma)
Csenger Tibor alispán arról tájékoztatott, hogy a 18. megyei képviselő-testületi ülésen döntöttek egy 25 millió eurós hosszú távú beruházási hitelről, amelyet a ČSOB bank folyósít majd a megyének. Mint mondta, az elmúlt években számos megyei felújítás ment végbe Nyitra megye területén, ezt szeretnék folytatni, azonban a kormány által elfogadott konszolidációs csomag miatt ezt önerőből nem képes a megye finanszírozni, ezért folyamodnak hitelhez. A harmadosztályú utak felújítása mellett szükségessé vált a rossz állapotú hidak, középületek, szociális intézmények felújítása is, magyarázta. Hangsúlyozta, a hitelnek köszönhetően
12 közúti hidat újítanak fel Nyitra megyében, ennek zöme a Lévai, Érsekújvári és a Komáromi járásban van.
A további tervek között szerepel, hogy ebből a hitelből újítják fel a Komáromi Jókai Színház épületének tetőszerkezetét, a komáromi Kereskedelmi és Szolgáltatóipari Szakközépiskola éttermét és konyháját. Megépül a szintén komáromi Pozsonyi úti Műszaki Szakközépiskola parkolója, felújítják az ógyallai Építészeti Szakközépiskola tornatermét, megvalósul a párkányi szakközépiskola műhelyeinek felújítása és nem utolsósorban a szociális intézmények tűzvédelmi rendszerének felújítására is sor kerül. Csenger Tibor kiemelte, hogy
az öt felújítandó tűzvédelmi rendszer közül négy a megye déli régióit érinti: kettő a Lévai járásban, egy-egy pedig az Érsekújvári és a Komáromi járásokban újul meg.
Hangsúlyozta, a beruházások több mint ötven százaléka ezen déli járásokban valósulnak meg. „Van erő a frakcióban” – összegezte az elért eredményeket Nyitra megye alelnöke.
Farkas Iván, a Magyar Szövetség Nyitra megyei frakciójának elnöke (Szalai Erika/Felvidék.ma)
Mint elhangzott, a Helyreállítási Alapból származó uniós források szétosztásáért felelős szerv a Nyitrai Önkormányzati Régió Partnerségi Tanácsa. Az ország másik hét megyéjével ellentétben (ezekben egyedüliként a megyeelnök dönt a források szétosztásáról)
Nyitra az egyetlen megye, ahol a megyei frakciók delegációjának széles képviselőcsoportja a megyeelnökkel közösen dönt ezen források felhasználásáról.
A Helyreállítási Alapból megvalósuló Nyitra megyei fejlesztésekről Farkas Iván számolt be részletesen. Mint mondta, a regionális fejlesztést szolgáló uniós forrásokról szóló döntést még a korábbi kormányzat ruházta át a megyék hatáskörébe. Nyitra megyére és (ebben nincs a két városfejlesztési övezet: Nyitra és környéke, valamint az Érsekújvár – Komárom tengely) az egész vidéki régióra, beleértve a további járási székhelyeket, 142 millió euró jut ebben a hétéves ciklusban. Ebből már 51 millió eurót nyertek el a projekttervezetek – ez a legmagasabb arány az ország nyolc megyéje közül. A Partnerségi Tanács által elfogadott határozatok arányát tekintve Farkas Iván kiemelte:
141 projektet fogadtak el eddig 51 millió euró értékben, ebből 99 projektet Nyitra megye négy déli járásában (70 százaléka).
A soron következő két partnerségi tanácsi közgyűlésen májusban és júniusban a merítés 81 millióra emelkedik a 142 millióból. A Magyar Szövetség megyei képviselőcsoportjának elnöke azt is elmondta, hogy az uniós ciklus közepén, vélhetően 2026 végén a régiófejlesztési tárca (MIRRI) kiértékeli, hogy mely megyék hívják le a legsikeresebben ezeket a forrásokat. „Azok a megyék, amelyek ebben sikeresebbek, az eddigi források 25 százalékáig további forrásokhoz juthatnak, míg azok, amelyek gyengébben teljesítenek, azoktól elveszik a forrásokat, így a nyolc megye között versenyhelyzet alakul ki.
Farkas szerint ez további tízmilliókat jelenthet Nyitra megyének.
A frakcióvezető elmondta, az eredmények a „Nyitra megyei fejlesztési stratégiának” köszönhetők, amelyet még 2020 nyarán kezdtek el a Magyar Szövetség tisztségviselői. „Megyei vezetők és képviselők a polgármesterekkel mind a négy déli járásban elkezdtük az érdemi munkát, a felvilágosító terepmunkát – szemben a megye északi részeivel.
A Magyar Szövetség Nyitra megyei képviselőcsoportjának sajtótájékoztatója (Szalai Erika/Felvidék.ma)
Kitért arra is, hogy 2021-ben a megye képviselő-testülete az ő javaslatát elfogadva úgy határozott, hogy a Partnerségi Tanács tagjai az egyes megyei frakciókat arányosan képviseljék.
A megyeelnökkel együtt 13 fős ez a tanács, ebből öt képviselő a Magyar Szövetségből került ki.
Farkas szerint ennek köszönhető, hogy „erőteljesen tudnak hatni az előkészítéseknél és a szavazásnál is”. Hozzátette, a sikerhez az is hozzájárult, hogy a 2022-es megyei választásokat követően a megyeelnök javaslatára védnökséget vállaltak a koalíciós képviselőcsoportok az egyes főosztályok között. A Magyar Szövetség az európai uniós alapokat felügyelő főosztály felett vállalt védnökséget, így meghatározhatták annak főosztályvezetőjét. Véleménye szerint ez megkönnyíti a déli települések polgármestereinek munkáját, akik közvetlenül tudnak egyeztetni a hivatallal a projektek előkészítése és benyújtása során.
Baranyai Zsolt, a Vágsellyei járás megyei képviselője (Szalai Erika/Felvidék.ma)
Végezetül Baranyai Zsolt, a Vágsellyei járás megyei képviselője arról számolt be, hogy a mai megyei közgyűlésen – két részletben – 180 ezer eurót hagyott jóvá a megyei önkormányzat a farkasdi komp beszerzésére. Mint mondta, a Vág folyó Gúta és Vágsellye közti 35 kilométeres szakaszán (ez a leghosszabb híd nélküli szakasza a folyónak) már korábban is működött komp, amely két évvel ezelőtt működésképtelenné vált. Baranyai abban bízik, hogy jövőre a kompot már sikerül üzembe helyezni.
Szalai Erika/Felvidék.ma
