Gyűgytől alig pár kilométerre délre, az Ipolyságot Zólyommal összekötő nemzetközi főút mentén találjuk Felsőszemerédet. Az alig több mint hatszáz lelket számláló község katolikus temploma igen különleges értékkel bír. A falu nevét a szakrális helyen feltárt rovásírásos emlékek tették szélesebb körben ismertté. A felfedezések a magyar kultúra kiemelkedő emlékhelyei sorába emelték a községet.
Felsőszemeréd első írásos említése 1268-ből való. A IV. Béla uralkodásának idejéből származó irat ZEMERED formában örökítette meg a falu nevét.
A templom karzata az orgonával (Fotó: Pásztor Péter/Felvidék.ma)
A 15. században Egyházasszemerédként is említik. A szakértők szerint az egyházas előnév plébániatemplom meglétére utal. A török időkben az újvári szandzsákhoz tartozott. A török kiűzése után földesura Hellenbach báró lett.
A község ma is használatos temploma többszöri átépítéssel, bővítéssel jött létre. Az alapja a 13. század elején készült.
Ugyanakkor feltételezik, hogy már a korábbi időszakban is templomos hely volt a község.
A díszes déli kapu (Fotó: Pásztor Péter/Felvidék.ma)
A templom eredetileg román stílusban épült, ebből ma már semmit sem láthatunk. A 15. században gótikus stílusú átalakításokat végeztek. Ennek emlékeit ma is felfedezhetjük a templomon.
A templom román kori része a szentély, melynek félköríves záródása ma is látható. A szentélyt azóta már átalakították. A szentélyben csúcsíves gótikus szentségház található. A hajó nyugati oldalán a kegyúri karzatot a 18. században átalakították, a félköríves boltozat azonban formájában őrzi román kori eredetét. A torony alatti mai portálé újkori, ám gótikus csúcsíves formát mutat.
A kapuzat rovásírásos felirata (Fotó: Pásztor Péter/Felvidék.ma)
A templomnak két bejárata van, a templomtorony alatti az újabb kori. A déli homlokzaton van az a bejárat, mely felett találjuk a már említett rovásírást. A hajó déli falában lévő gótikus portálé fölött van a hornyos és pálcatagos díszítésű kőgerenda és a szamárhátíves timpanon, melynek ívmezője középkori freskómaradványt rejt.
A portálé fölötti kőgerendán van a rovásírásos emlék. Az írás feloldásaként 1482 Kűrakó János mester olvasható.
A szakértők szerint a dátum egészen bizonyosan a gótikus átalakítás idejét mutatja.
Többször átépítették a templomot (Fotó: Pásztor Péter/Felvidék.ma)
A feliratra 1865-ben bukkantak rá. Ez a legrégebbi datált rovásírásos emlékünk.
Ám nem ez az egyetlen rovásírásos emlék a templomon. A 20. század nyolcvanas éveiben egy tetőszerkezeti javítás során bukkantak a másik feliratra a szarufákhoz erősített fémkereszten. Tipary László szerint ennek a rovásírásnak az olvasata a következő:
„Szentséges hely, szerény, dicsér e felírás. 1482. június 3-án.” Ez a kereszt ma a szentély fölött látható.
A megfejtés előtt sokan valamiféle korai szláv írásnak vélték a feliratokat a 15. századból. A templomhajó a többszöri át- és hozzáépítések miatt a megszokottól hosszabb méretű, ugyanakkor keskenyebb is.
A felsőszemerédi templom (Fotó: Pásztor Péter/Felvidék.ma)
A Mindenszentek temploma mellett található a község temetője. A szakrális építmény szomszédságában leljük az alig pár napja ünnepélyes keretek között átadott kopjafát.
Forrás:
emlekhelyek.csemadok.sk
Márton István: A régi és új Felsőszemeréd
Pásztor Péter/Felvidék.ma
