Szabó Edit, Bátorkeszi első szabadon választott polgármestere, az 1994-es Komáromi Nagygyűlés szervezője, az 1998-as iskolaháború Pro-Probitate-díjas községének első embere 2025. április 30-án tölti be 80. életévét. A szép, kerek évfordulót különleges esemény koronázza meg: május 2-án,17 órai kezdettel a bátorkeszi kultúrházban könyvbemutatót tart. Legújabb könyve „Bözsi néni hagyatéka” címmel jelenik meg, mintegy koronát téve egy nehéz, küzdelmes, áldozatos életútra.
Edit a háború végén született, édesapját elvitte a világháború. Özvegy édesanyja nevelte őt és nővéreit. A Tabán, a gyerekkor és az ifjúság visszaköszön könyveiben, emléket állít egy letűnt világnak. Emberségnek, megértésnek és szeretetnek. Férjhez ment, gyerekeket nevelt, könyvelőként dolgozott a szövetkezetben és csak úgy mellékesen – amikor ráért – regényeket, novellákat, verseket írt, színdarabban szerepelt, kórusban énekelt. Már ez sem egy megszokott dolog. De az igazi megmérettetés az ún. bársonyos forradalom után kezdődött.
Eljöttek az első szabad választások 1990-ben. Szülőfaluja bizalmat szavazott neki, polgármesterré választották.
Szívén viselte nemcsak szülőfaluja sorsát, de a tágabb térségért , a felvidéki magyarságért is sokat tett.
A Csallóközi Városok és Községek elnökségi tagjaként egyike volt az 1994. január 8-án megrendezett Komáromi Nagygyűlés szervezőinek, melynek célja a felvidéki magyar közösség önrendelkezése volt.
Duray Miklós javaslatára jött létre a Hídverő Társulás, amely a Duna két partján levő községeket kötötte össze eszmei hidakkal. A Hídverő községek évről évre megrendezték a Hídverő Napokat, melynek egyik hídfője a Duna bal partján fekvő községek egyike, a másik Neszmély volt. Bátorkeszi polgármestereként derekasan kivette a részét ebből a munkából is.
Szabó Edit Duray Miklóssal (Fotó: JUDr. Szabó Olga, archív)
1998-ban már sok sebből vérzett az ország, hogy a hiányosságokról eltereljék a figyelmet, elővették a magyarkártyát. A magyar iskolákban alternatív oktatást akartak bevezetni és magyar iskolaigazgatókat váltottak le.
Többek között Búcson és Bátorkeszin is. Ez az időszak az emlékeimben úgy él, mint az iskolaháború időszaka. Búcs és Bátorkeszi polgármesterével együtt sokszor, sokáig, sok járásbeli polgármester volt ott a Komáromi Járási Hivatalban tiltakozásul az igazgatók leváltása miatt. Edit akkor is állta a sarat.
Az élet azonban változás. 2002-ben mást választottak meg polgármesternek Bátorkeszin. Következett a méltatlan mellőzés és vádaskodás időszaka, feljelentések sorozata, bírósági ügyek, amelyeket bűntett hiányában állítottak le. Edit emelt fővel viselte azt is.
Az irigység, a rosszindulat, a sok harc azonban kikezdte egészségét. Sokszor aggódtunk miatta. De ő nem adta fel.
Sőt, feltámadt mint a főnixmadár, és könyvet írt arról az időszakról, amikor a front hat héten keresztül a falujában zajlott.
Nem olvastam még a könyvet, de bízom benne, hogy az is elgondolkodtat és rabul ejt, mint az Asszony meg a fia című novellája.
Nagyon sok boldog évet, napfényes délutánt, jó egészséget, töretlen alkotókedvet kívánok a 80 éves Szabó Editnek!
JUDr. Szabó Olga
