Giorgia Meloni olasz miniszterelnök telefonon egyeztetett XIV. Leó pápával, aki megerősítette, hogy a Vatikán kész fogadni az ukrajnai háborúban érintett felek közötti tárgyalásokat – közölte az olasz kormányhivatal kedd este.
A telefonbeszélgetés során Meloni azokról a lépésekről egyeztetett az egyházfővel, melyeket az igazságos és tartós béke érdekében kell tenni.
A közlemény kiemelte, hogy Giorgia Meloni hétfőn telefonon beszélt Donald Trump amerikai elnökkel, valamint más európai politikai vezetőkkel, akik felkérték a római kormányfőt, mérje fel a Szentszék rendelkezésre állását a béketárgyalások vendégül látására.
A pápa megerősítette, hogy a Vatikán rendelkezésre áll, az olasz miniszterelnök pedig köszönetét fejezte ki a pápának a béke melletti elkötelezettségéért
– olvasható a közleményben.
A kormánypalota azt is nyilvánosságra hozta, hogy Meloni kedden telefonon beszélt Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel, Emmanuel Macron francia elnökkel, Keir Starmer brit miniszterelnökkel, Alexander Stubb finn elnökkel, Friedrich Merz német kancellárral és Ursula van der Leyennel, az Európai Bizottság elnökével. A partnerek egyetértettek, hogy folyamatosan egyeztetnek egymással a tárgyalások, a tűzszünet és a békemegállapodás elérése érdekében.
XIV. Leó pápa megválasztását követően ajánlotta fel, hogy a Szentszék készen áll helyet adni az Oroszország és Ukrajna közötti tárgyalásoknak.
Az egyházfő vasárnap – a beiktatási misét követően – Volodimir Zelenszkijt fogadta a Vatikánban, hétfőn pedig James David Vance amerikai alelnököt.
Az Egyesült Államok „támogató” szerepben lehet ott a Vatikánba tervezett jövő heti orosz–ukrán tűzszüneti egyeztetésen
Amennyiben az orosz és ukrán fél megállapodik arról, hogy a Vatikán közvetítésével tárgyalóasztalhoz ül a jövő héten, akkor azon az Egyesült Államok ott lesz – jelentette ki az amerikai elnök ukrán és orosz ügyekért felelős különleges megbízottja.
Keith Kellogg nyugalmazott altábornagy a Fox News hírtelevíziónak adott interjúban hangsúlyozta, hogy
a tűzszünetről szólnak majd a tárgyalások, amelyen az Egyesült Államok támogató szerepben vesz részt, míg a Vatikán a felek közötti közvetítőként.
A katona-diplomata emlékeztetett arra, hogy a Vatikán az 1960-as évek elején a kubai rakétaválság megoldásában is hatékony diplomáciai segítséget nyújtott.
Kedden Marco Rubio külügyminiszter az amerikai szenátus külügyi bizottságának meghallgatásán megismételte, hogy az ukrajnai háborúnak nincs katonai megoldása, azt tárgyalásos úton kell rendezni.
„Az alapvető kihívás, amellyel Ukrajnában szembesülünk, az, hogy Oroszország azt akarja megszerezni, amivel még nem rendelkezik, és amire nincs jogalapja, míg Ukrajna azt akarja, amit katonai erővel nem képes visszaszerezni” – foglalta össze a konfliktus lényegét a külügyminiszter.
Az Oroszországgal szembeni szankciókkal kapcsolatban vitatta azt a demokrata álláspontot, miszerint a Trump-kormányzat engedményeket tett Oroszországnak a béke elérése érdekében hozott intézkedéseivel.
Marco Rubio hangsúlyozta, hogy az Oroszországgal szemben korábban elrendelt amerikai szankciók mindegyike érvényben van, és a korábban a Kongresszus által jóváhagyott katonai támogatást is eljuttatja az Egyesült Államok az ukrán haderő számára.
Az ukrán fél által igényelt Patriot rakétaindító-állásokkal kapcsolatban Marco Rubio hangsúlyozta, hogy az Egyesült Államok azokkal nem rendelkezik, de bizonyos NATO-szövetségeseket arra kért, hogy vizsgálják meg annak lehetőségét, hogy Ukrajnának ilyen eszközöket adjanak légvédelmi célokra.
Megjegyezte ugyanakkor, hogy az ukrajnai fegyveres támogatás realitása az, hogy a „szélesebb Nyugat” sem rendelkezik olyan gyártókapacitással, mint amilyen tempóban az eszközöket az ukrajnai háború során felhasználják.
A szenátusi meghallgatáson Marco Rubio a Szíriával szemben korábban elrendelt amerikai szankciók feloldása mellett azzal érvelt, hogy így tudják lehetővé tenni a térség többi állama számára, hogy a büntetőintézkedések megsértése nélkül segítsenek az újjáépítésre szoruló országnak. Egyben kifejtette, hogy a damaszkuszi amerikai nagykövetség újbóli megnyitása során az átmeneti kormányban részt nem vállaló különböző fegyveres csoportok jelentette veszélyt is figyelembe kell venni.
Úgy fogalmazott, hogy az átmeneti kormány „potenciálisan” akár heteken belül is összeomolhat, és utalt arra, hogy az Egyesült Államok egy ilyen helyzetet akar elkerülni.
Az amerikai külügyminiszter megállapítása szerint történelmi tapasztalat, hogy Szíria a teljes közel-keleti térség stabilitását tekintve meghatározó.
MTI/Felvidék.ma
