„A 2001. szeptember 11-e óta e témákat tárgyaló és gondolkodásra felhívó könyvek és újságcikkek lavinájában ennek az elemzésnek az elkészítéséhez egy egyedülállóan éles szellem kellett, hogy ilyen pontosan rávilágítson a Franciaország meg néhány más európai ország és az Egyesült Államok között kirobbant heves civakodás rejtett okaira. Ez a szellem magyar, vagyis Közép-Európából származó európai. Ha valamilyen friss légáramlatra várhatunk még egyáltalán, amely Európára fúj, hogyha lehetséges még amaz Montesquieu-nek oly kedves »világos szellem«, az bizonyosan Közép- és Kelet-Európából érkezik majd hozzánk” – állítja Jean-Thomas Lesueur, az Institut Thomas More francia igazgatója a Kossuth Klubban május 27-én bemutatott könyvről és szerzőjéről.
A budapesti könyvbemutatót Nemessuri Zoltán nyitotta meg, aki Borsi-Kálmán Bélát bő öt éve ismerte meg személyesen. Ő két és fél évtizede akkor került az MDF Külpolitikai Tanácsadó Testületébe, amikor Borsi-Kálmán Béla Bukarestbe. Azt már a szerzőtől tudhattuk meg, hogy amikor az Antall-kormány diplomáciai apparátusa formálódott, miközben kollégái valamennyien nyugat-európai diplomáciai képviseletek felé orientálódtak, Borsi-Kálmán Béla ismerősei számára a legnagyobb meglepetést az okozta, hogy ő a nyugati fővárosok helyett a bukaresti kulturális attasé posztjára pályázott.
Az ELTE tanáraként dolgozó történészből így lett diplomata, ami azért nem csoda, mivel a partiumi Szinérváralja zsidó negyedében a család román szomszédságának köszönhetően a történész gyermekkorában elsajátította a román nyelvet. Hamarosan, még a gimnáziumi évek alatt azonban a család Magyarországra költözött. Mostani feleségével Párizsban ismerkedett meg, aki vele együtt szívesen vállalta előbb a romániai, majd évek múltán a francia külügyi szolgálatot.
A beszélgetést Nemessuri Zoltán vezette
Közben a sajátos múltból fakadó különleges látásmód és érdeklődés, aminek egyébként része a futball iránti szeretet is, volt az a sajátos prizma, amelynek segítségével a 2001. szeptember 11-i terrortámadást követően a világ és benne Franciaország, valamint az Amerikai Egyesült Államok, illetve a közép-európai régió megváltozott viszonyrendszerét vizsgálta. A kötet első két tanulmánya francia szerzőkkel vitatkozva szól arról a globalizált világról, amelyben a gyakran franciaként jellemzett Európa amerikanizálódásáról és reálpolitikai összefüggésekről szól.
A kötet harmadik tanulmánya Németh László Magyarok Romániában és Mikecs László Románia. Útijegyzetek című munkája alapján vizsgálja a román pszichét és von le hasznos tanulságokat. Míg Németh László 1935-ben, Mikecs László történész öt évvel később utazta be Nagy-Romániát, ám Borsi-Kálmán Béla 2007-es tapasztalatai alapján hívja fel a figyelmet, hogy mi változott és mi nem a nyolcvan évvel ezelőtti állapotokhoz képest, illetve mire számíthatunk a jövőben.
Kulin Ferenc is hozzászólt
A könyv negyedik fejezetének címe: Mitévők legyünk? – Gecse Géza orosz nagyhatalmi politikáról szóló könyvének ismertetésén keresztül mutatja be nem csupán az orosz külpolitika változó és változatlan hozzáállását a térségünkhöz, hanem soknemzetiségi jellegéből adódó logikus és logikátlan vonásait, felsorolva a témában megszólaló nyugati szerzők közül például Zbigniew Brzezinskit, Henry Kissingert és Emmanuel Toddot is.
Végül a könyv végére egy előszó került, amelyet a szerkesztő Filep Tamás Gusztáv ösztönzésére foglaltak a kötetbe. Fejtő Ferenc 2003-as tanulmánya az Amerikai Egyesült Államok világban betöltött szerepének a megváltozásáról szól, némi éllel Washington iraki intervencióját is elítélve.
A kötethez Major Zoltán, Borsi-Kálmán Béla katona- és évfolyamtársa a Trianon utáni magyar történelem értő ismerője és Bánffy Miklós iratainak gondos kiadója írt utószót.
Borsi-Kálmán Béla dedikálás közben
A könyvbemutató során Kulin Ferenc író, szerkesztő, irodalomkritikus, aki az MDF, majd az MDNP meghatározó személyisége, alelnöke, 1998-ig országgyűlési képviselője is volt, megjegyezte, hogy az a fajta megosztottság, amely az 1990-es évek Magyarországára volt jellemző, egészen más volt, mint a mostani.
A kötet borítója
A kettőt nem lehet egy lapon említeni. Ilyen megosztottságnak nem lehetünk a tanúi a szomszédos országokban, ami – szerinte – nem szerencsés. Vele ellentétben Nemessuri Zoltán azt állította, hogy a megosztottság nálunk adottság. Ő nem tulajdonít ennek végzetes jelentőséget. E kérdésekhez a közönség is hozzászólt, majd a találkozót dedikálás követte.
GG/Felvidék.ma
