A Rimaszombat városrészében működő Csemadok Tamásfalvai Alapszervezete hosszú évtizedek óta fontos közösségépítő és hagyományőrző szerepet tölt be a helyi magyar lakosság életében. Máté Mária 15 éve vezeti a szervezetet, egy rég dédelgetett álma valósult meg.
Sikerült megszervezniük a szépkorúak találkozóját, amelynek célja az volt, hogy a közösség idősebb tagjai felelevenítsék a múltat, megosszák élményeiket, történeteiket, és bemutassák a fényképeket, amelyeken megőrizték a helyi kultúra emlékeit az utókor számára.
Mint megtudtuk, Tamásfalva egykor a színjátszó csoportjáról is híres volt. Össze is gyűlt egy egész albumnyira való fotódokumentáció.
A Csemadok-tagok tevékenysége itt a 20. század elejéig nyúlik vissza, már az 1930-as évekből vannak színdarabokat ábrázoló fényképek. A szervezet hivatalosan 1949-ben alakult meg, de a helyiek már korábban is aktívan művelték a színjátszást.
A színjátszó csoport igazi közösségi mozgatórugóvá vált, felléptek különböző falvakban, rendezvényeken, és a Csemadok hírnevét öregbítették.
A legismertebb előadások között szerepel a Liliomfi, a Noszty fiú esete Tóth Marival, Csínom Palkó, Csárdáskirálynő és a Hófehérke.
A bálok szintén legendásak voltak
Egykor farsangi, szilveszteri, szüreti rendezvényeket tartottak, amelyeket még ma is emlegetnek a helyiek.
A szervezet az évtizedek során új hagyományokat is bevezetett, például az anyák-apák napját, valamint kirándulásokat, gyermeknapokat, wellnessprogramokat szerveznek. Mindez hozzájárult ahhoz, hogy a közösségben élő fiatalok is bekapcsolódjanak a munkába.
A szervezet taglétszáma jelenleg 105 fő, köztük nemcsak tamásfalvaiak, hanem a környező falvakból és városból érkezők is. A vezetőség nyolcfős, Máté Mária aktív vezetésével.
A krónikák, fényképalbumok, óvodásokról és régi lakosokról készült képek összegyűjtése és rendszerezése szintén fontos része a múlt megőrzésének. Ezeket a dokumentumokat albumokba és tematikus krónikákba rendezik.
A Csemadok-ház megszerzése kulcsfontosságú volt a szervezet életében
Tíz évre kapták meg a várostól, majd látva a gondos munkájukat, idén újabb tíz évre hosszabbították meg a bérletet. Az épület felújítása önerőből, szponzorok és önkéntes munka révén valósult meg. Sor került padlócserére, az elektromos hálózat kiépítésére, a vízvezeték, fűtés, berendezések beszerzésére, az igényes tetőcserére is.
Ahogyan a Felvidék.má-nak Máté Mária kifejtette, a városi és helyi vállalkozók sokat segítettek anyaggal, munkával, berendezéssel.
A közösségi élet része lett az is, hogy újra működik a harang, amely reggel, délben és este szólal meg – programozottan. Halálesetkor külön harangozást biztosítanak. A harangok a 18. századból származnak, ezek a legöregebbek a környéken. A múltidézés tehát nem csupán tárgyakban, hanem élményekben, hangokban is visszatér.
„A múlt szava a jövő ereje. Becsüljük a múltat, úgy tudjuk építeni a jövőt” – véli Máté Mária.
A Csemadok célja egyértelmű: ápolni a múltat, megőrizni a közösségi emlékezetet és a helyi magyar kultúrát, hogy a jövő generációi is tudják, honnan jöttek.
Pósa Homoly Erzsó/Felvidék.ma
