A Szlovák Köztársaság elnökének döntése, miszerint nem ír ki népszavazást az oroszellenes szankciók feloldásáról, elsősorban azért okozott meglepetést, mert nem fordult az Alkotmánybírósághoz (ÚS), amennyiben kétségek merültek fel a javasolt kérdések törvényességével kapcsolatban.
Erre Andrej Danko, a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának alelnöke, a Szlovák Nemzeti Szocialista Párt (SNS) elnöke mutatott rá az STRV Szombati párbeszédek című vitaműsorában. Viliam Karas, a KDH elnökhelyettese szerint a gyanút, hogy a népszavazás jogi feltételei nem teljesültek, az Alkotmánybíróságnak is ellenőriznie kellene.
„Jogászként meglepett, hogy az elnök értelmezte a kérdést, ami az alkotmánybíróság feladata lenne” – mutatott rá Danko. Szerinte azzal, hogy Pellegrini úgy döntött, nem írja ki a népszavazást, felülteljesítette elődjét, Zuzana Čaputovát. A KDH elnökhelyettese „nagyon bátornak és precedensértékűnek” értékelte az elnök döntését. Jogi szempontból úgy látja, a népszavazáson javasolt kérdések jogi tisztasága valószínűleg nem teljesült. „Ezeket a kérdéseket azonban az Alkotmánybíróságnak kell értékelnie és eldöntenie” – hangsúlyozta Karas.
Az elnök kijelentése, miszerint Szlovákia támogatni fogja a NATO-n belüli védelmi kiadások öt százalékra történő emelésére irányuló javaslatot, mindkét tárgyaló fél számára meglepő lépés volt. Karas nem érti, hogyan jelenthette be ezt az elnök, ha nincs konszenzus erről, legalábbis a koalícióban, de lehetőleg a teljes politikai spektrumban. „A köztársasági elnök elnöki beszédében arról beszélt, hogy a nagy kérdésekben hozott döntések mögött széles körű konszenzusnak kell állnia, erre hirtelen jön egy olyan bejelentés külföldön, amely mindenkit meglep” – mondta Karas. Megjegyezte, hogy a védelmi kiadások növelésének kérdéséről tartott korábbi kerekasztal-beszélgetések megnyitották a vitát, de „messze nem zárták le”. Számára az a kérdés, hogy honnan lesz pénz a kiadások növelésére.
A nemzetiek vezetője szerint az elnöknek nem volt felhatalmazása arra, hogy nyilatkozatot tegyen. Elutasítja a védelmi kiadások növelését is, mivel szerinte a jelenlegi keret már a határon billeg. „A védelmi kiadások növekedési üteme a jelenlegi helyzetben nem elfogadható” – tette hozzá. Úgy véli, hogy a jövő útja az, ha Európa sokkal jobban összehangolja védelmi rendszereit, és közösen dolgozik a védelmi képességek biztosításán.
Mindketten elmondták véleményüket Ukrajna integrációs törekvéseiről és az Európai Unión belülről érkező hangokról is, amelyek szerint Ukrajna 2029-re az Unió tagjává válhat. Karas úgy véli, hogy az ilyen kijelentések inkább politikai nyilatkozatok, amelyek egy nehéz helyzetben lévő ország támogatását fejezik ki. „Természetesen nem lenne jó elvenni Ukrajna reményét, hogy egy napon csatlakozhat az EU-hoz, de az integrációs folyamatnak egyértelmű feltételei vannak, szerintem ebben az esetben még hosszú út áll előttünk” – mondta Karas. Danko viszont nem lát esélyt Ukrajna uniós csatlakozására. „Ukrajnának elsősorban semleges zónának kell lennie” – jelentette ki.
Mindketten visszautasították a spekulációkat az EU külpolitikai megfogalmazásának esetleges változásairól is, amelyek az új lengyel elnök, Karol Nawrocki érkezésével és Andrej Babiš esetleges csehországi győzelmével kapcsolatosak. „Andrej Babiš egy pragmatikus politikus” – hangsúlyozta Karas, ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy ne ítéljük meg előre a fejleményeket vagy a folyamatban lévő verseny kimenetelét. „Tartsuk tiszteletben, hogy kit választottak meg a lengyelek és kit fognak megválasztani a csehek” – tette hozzá Danko.
SZE/Felvidék.ma/Teraz.sk
