Huszonötödik alkalommal adták át az ipolysági magyar gimnáziumok diákjainak a Millenniumi Ösztöndíjat. A jubileum kapcsán június 13-án megtartott ünnepi eseményen a korábbi ösztöndíjasok is részt vettek. A városháza dísztermében elhangzott, hogy az anyanyelvi középfokú oktatásnak magyarságmegtartó ereje van, ezért is ragaszkodjunk az önálló magyar tanintézményekhez az Ipoly mentén.
A jubileumi díjátadást a Szondy György Gimnázium és a Fegyverneki Ferenc Közös Igazgatású Katolikus Iskola szervezte. Mint az esemény megnyitóján felidézték: a Millenniumi Ösztöndíjat az államalapítás millenniumának tiszteletére alapították az Ipolysági Magyar Tanítási Nyelvű Gimnázium egykori diákjai, konkrétan az 1975-ben érettségizett 4. A osztálytársai, Csáky Pál, Molnár Imre és Vanda Károly a 25. érettségi találkozójuk alkalmából.
Céljuk az volt, hogy motiválják és buzdítsák a diákokat.
2001 óta minden tanévben egy-egy diákja részesül az ösztöndíjban az állami, illetve az egyházi magyar gimnáziumból.
Az egykori ösztöndíjasok nevében elsőként Zachar Pál, Ipolyság jelenlegi polgármestere, a Fegyverneki Ferenc Közös Igazgatású Katolikus Iskola diákja osztotta meg gondolatait.
Beszédében kitért az anyanyelvi oktatás fontosságára, mindezzel reflektált a középiskolákat érintő optimalizációra. Ugyanakkor megköszönte a pedagógusok munkáját, a tehetséggondozásban végzett tevékenységüket, mellyel hozzájárultak a diákok ösztöndíjához. Közös a siker, amit az ösztöndíjjal is elismernek az díj alapítói – fogalmazott végezetül Zachar Pál.
A Szondy György Gimnázium egykori végzőse, Baka L. Patrik, a Selye János Egyetem oktatója beszédében kifejtette: a díj elnyerése nem lehet cél, a díjak nem önmagukban állnak, hanem a bizonyos témával szembeni szenvedélyt méltatják. Az ösztöndíj valamiféle lokálpatriotizmust jelez, hiszen minden díjazott az Ipoly mentén érte el az első sikereit a tanulmányi és sportversenyeken ugyanúgy, mint a közösség építésében.
„Egyszerre hittel és szenvedéllyel jártuk az utunkat, s valóban az út az, ami igazán számít”
– szögezte le.
Az ünnepség keretében adták át a 25. ösztöndíjakat. A Szondy György Gimnáziumból Koháry Levente érdemelte ki a díjat. Gajdács Mónika, a gimnázium igazgatója mutatta be a tanintézmény diákját.
Mint elhangzott, Koháry Levente számos sikert ért el a legkülönfélébb matematikai versenyeken, emellett a sportban is kimagasló eredményeket ért el, gitár- és zongorajátékával pedig több iskolai rendezvény fényét emelte.
A Fegyverneki Ferenc Közös Igazgatású Katolikus Iskolából annak végzőse, Nagy Jázmin kapta az ösztöndíjat. Pálffy Dezső, az egyházi iskolaközpont vezetője kiemelte, tanulmányi sikerei mellett az iskola közösségét is nagyban erősíti. A történelem, magyar nyelv és irodalom, de a sport és képzőművészet terén is sikereket ért el a versenyeken. A díjazottak mások mellett az előző évi kitüntetettektől átvették az ösztöndíj vándoremlékérmeit.
Az évforduló kapcsán a díjalapítók is felszólaltak. Csáky Pál egykori politikus, közíró kiemelte: egyfajta belső erő köti össze a díjazottakat. „Az ilyen események alkalmat adnak arra, hogy megköszönjük az alma matereinknek mindazt, amit kaptunk. Hiszen jó dolog Ipolyságon gimnazistának lenni” – hangsúlyozta beszédében.
Az évforduló kapcsán felelevenítette az ösztöndíj létrehozásának mozzanatait.
A volt diákok odafigyelnek az egykori intézményükre s a jelenlegi diákokra, másrészt egyfajta belső kohézió jött létre – jelezte Csáky.
Mint elmondta: a 25 évvel ezelőtti kis magból egy terebélyes fa lett, melyhez érzelmi szálon kapcsolódunk mindannyian.
Vanda Károly ipolyszalkai plébános megjegyezte: minden díjazott a maga útját járja a gimnázium elvégzése után, megtalálva önmagát.
Molnár Imre történész szintén visszatekintett a kezdeményezés előkészületeire. A vándorló emlékéremmel kapcsolatban kifejtette, „annak a jelképe, hogy őrizzük meg magunkban azt a szellemet és lendületet, amit az ipolysági gimnáziumok adtak. Az ösztöndíjjal őrizzük az alma matereink értékeit.”
A szétrombolt lengyel légierő történetét felelevenítve fogalmazta meg üzenetét az ösztöndíjasok és a közösség felé:
„Soha ne egyedül, hanem mindig kötelékben repüljetek, mert így meg tudjátok védeni a hazát. Nekünk is kötelékben kellene repülnünk, hogy megvédjük egykori gimnáziumainkat, össze kell fognunk, segítenünk kell egymásnak.”
Az 1975-ben érettségizett diákok, mint az ösztöndíj alapítói felhívással fordultak az egykori diákokhoz, iskolabarátokhoz, hogy adományaikkal járuljanak hozzá az ösztöndíj továbbviteléhez. Az ösztöndíjprogram nyílttá tételéről egy későbbi cikkünkben írunk részletesebben.

A Fegyverneki Ferenc Közös Igazgatású Katolikus Iskola korábbi díjazottjai (Fotó: Pásztor Péter/Felvidék.ma)
A Szondy György Gimnáziumban az alábbi diákok érdemelték ki az elmúlt 25 évben: Antal Nyustin Ágnes (2001), Füzesi István (2002), Filip Mónika (2003), Farkas Tünde (2004), Gyurász Pál (2005), Matyó Anett (2006), Hammersmidt Éva (2007), Pásztor Bálint (2008), Baka L. Patrik (2009), Klacso Róbert (2010), Borka Péter (2011), Kovács Veronika (2012), Mlynárik Brigitta (2013), Novák László (2014), Fabian Vivien (2015), Novák Bernadett (2016), Kučera Judith Helene Maria (2017), Miskei Mónika (2018), Szmolka Barbara (2019), Deák Kristóf (2020), Híves Csongor (2021), Gajdács Zsuzsanna (2022), Bóna Sára (2023), Fehérváry Anna (2024).
A Fegyverneki Ferenc Közös Igazgatású Katolikus Iskola gimnáziumi részlegének alábbi diákjai kapták meg az ösztöndíjat: Jasenský Lídia (2001), Lupták Mónika (2002), Nagy Szilvia Andrea (2003), Zachar Pál (2004), Velebný Csilla (2005), Köpöncei Csilla (2006), Nagy Anna (2007), Kanta Róbert (2008), Hegedűs Katalin Kitti (2009), Sasváry Ferdinánd (2010), Baka Anita (2011), Morva Mátyás (2012), Szrsen Csilla (2013), Pálffy Ágnes (2014), Morva Zsófia (2015), Villant Enikő (2016), Zolcer Gábor (2017), Murin Barbara (2018), Patai Fanni (2019), Csáky Máté (2020), Ozsvald Szilvia (2021), Klukon Rebeka (2022), Jusztin Lehel (2023), Píri Eszter (2024).
Az ünnepségen külön köszöntötték a megjelent egykori ösztöndíjasokat. Az eseményen a két tanintézmény tehetséges fiataljai léptek fel, illetve Vadkerti Imre tartott koncertet. A rendezvény kötetlen beszélgetéssel ért véget.
A képes beszámoló ITT tekinthető meg.
Pásztor Péter/Felvidék.ma