A Magyar Szövetség az ENSZ Kisebbségi Fórumán hívta fel a figyelmet a Beneš-dekrétumok mai alkalmazásából fakadó jogsértő gyakorlatokra. A párt képviselői szerint a Szlovák Földalapnál és az Állami Erdőgazdaságnál zajló elkobzások máig jogbizonytalanságot teremtenek, ezért a nemzetközi színtéren is sürgették a helyzet rendezését.
A Magyar Szövetség közlése szerint a párt az ENSZ Kisebbségi Fórumán emelte fel szavát a Beneš-dekrétumok következményei miatt fennálló jogbizonytalanság ellen. Mint írták, az ENSZ Kisebbségi Fóruma a nemzeti, nyelvi és etnikai kisebbségek legjelentősebb találkozója, ahol lehetőség nyílik a legsúlyosabb jogsértések bemutatására.
A bejegyzés szerint a kétnapos genfi rendezvényen Nagy Dávid, a Magyar Szövetség képviselője „arra az emberi jogokat sértő joggyakorlatra” hívta fel a figyelmet, amely a Beneš-dekrétumok jelenkori alkalmazásából fakad.
Mint fogalmaztak:
Nagy Dávid átadta Nicolas Levrat kisebbségi jelentéstevőnek azt a levelet is, amelyben Gubík László arra kéri, hogy az ügyben keresse meg a szlovák hatóságokat.
A párt közlése arra is kitért, hogy miközben idehaza a kormánykoalíció a közelmúltban ismét megerősítette a tizenhárom elnöki dekrétum sérthetetlenségét, „szemet huny” a Szlovák Földalapnál (SPF) és a Szlovák Állami Erdőgazdaságnál (Lesy SR) zajló vagyonelkobzások felett.
A Magyar Szövetség szerint ezek a gyakorlatok tovább mélyítik a jogbizonytalanságot, ezért – mint hangsúlyozták – „meg kell szüntetni” a jelenlegi állapotot, és „le kell állítani a földmutyit”.
Előzmények
A párt korábbi állásfoglalásában már hangsúlyozta, hogy a Beneš-dekrétumok kérdése minden alkalommal politikai konfliktust szít Szlovákiában. Mint fogalmaztak, a szlovák pártok a konstruktív párbeszéd helyett 2007-ben is egy parlamenti határozatban erősítették meg a kollektív bűnösség elvén alapuló dekrétumok sérthetetlenségét.
Az állásfoglalás szerint a tizenhárom dekrétum „az alibista politikai hozzáállás miatt” maradhatott érvényben, és emiatt hajthattak végre az elmúlt években is „a múltbeli hibák korrekciója” címszó alatt újabb elkobzásokat.
A Magyar Szövetség rámutatott:
Vizsgálni kell, milyen szerepet tölt be az elkobzott vagyon kezelésében az SPF és a Lesy SR, hiszen – mint megjegyezték – embereket fosztanak meg ingatlanuktól egy állítólagos „hibakorrekció” miatt.
A párt ezért dolgozta ki a STOP BENEŠ – STOP FÖLDMAFFIA törvénymódosítási javaslatot, amelynek célja a háború utáni állapotokat fenntartó jogbizonytalanság megszüntetése.
Mint hozzátették:
Mindezt úgy kívánják elérni, hogy az ne veszélyeztesse sem a szlovák alkotmányosságot, sem a szlovák–magyar kapcsolatokat.
Gubík László reakciója
A Magyar Szövetség elnöke hosszabb bejegyzésben reagált a kormánypárti politikusok kritikáira.
Gubík László úgy fogalmazott, hogy a „a kormánypárti politikusok versenyt futottak hisztériakeltésben”, holott – mint írta – az ellenzéki képviselők mindössze arra hívták fel a figyelmet, hogy az utólagos földelkobzások folytatása „tarthatatlan, jogbizonytalanságot szül és emberi jogokat sért”.
Kiemelte,
hogy a kérdés nem magyar–szlovák konfliktus, hanem belpolitikai vita, amely a Földalap körül kialakult vagyonjogi visszaéléseket és a Pozsony környéki földmaffia ügyeit érinti.
Mint fogalmazott, „hab a tortán”, hogy a mostani elkobzások elszenvedői többnyire nem is magyar vagy német származású emberek, hanem szlovákok.
A pártelnök szerint a vita eltúlzott politikai reakciókhoz vezetett, a megnyilatkozások között pedig „minden van a vita betiltásától a civil szektor beszántásáig”.
Úgy vélte, ideje volna „felnőni”, és szembenézni a hibákkal.
Hangsúlyozta: ha egyes politikusok számára a magyar–szlovák barátság nem terjed odáig, hogy érdemi szakmai párbeszédet folytassanak a XXI. században is zajló visszaélések visszaszorításáról, akkor – mint fogalmazott – „nagyon más elképzelésünk van a szövetségesi viszonyról”.
BN/Felvidék.ma
