A balti államok, Szlovákia, Románia és néhány más kelet-európai ország után Csehország is egykulcsos személyi jövedelemadót vezetett be január elsejétől. A korábbi 12–32 százalék közötti szja-kulcsokat 15 százalékos flat tax váltotta fel, amelynek mértéke jövőre 12,5 százalékra mérséklődik (a társasági adó 24-ről 21, jövőre 20 százalékra csökken). A tényleges terhek azonban ennél kisebb mértékben mérséklődnek, hiszen mostantól a tb-járulékok is beleszámítanak a jövedelemadó alapjába; így még a 12,5 százalékos kulcs is a nettó fizetés közel húsz százalékának felel majd meg, és csak az átlagnál számottevően többet vagy kevesebbet keresők fognak jobban járni a reformmal, mint a korábbi rendszerrel. Miroslav Kalousek pénzügyminiszter a költségvetési hiány lefaragása érdekében a különböző szociális támogatásokat is csökkenti, orvosi vizitdíjat, kórházi napidíjat és receptdíjat vezet be az egészségügyben (VG, 2007. december 28., 4. oldal).
Bulgáriában a tavaly végrehajtott társaságiadó-csökkentés kedvező tapasztalatai nyomán döntöttek úgy, hogy ez év januárjától a magánszemélyek jövedelmére is csak tízszázalékos adót vetnek ki, szemben az eddigi 20–24-gyel. Szófia szerint ez az egyetlen módszer, hogy adófizetésre ösztönözzék az újgazdagokat. Az alacsonyabb jövedelműek terhei ugyanakkor nőhetnek, hiszen a flat tax bevezetését az szja-mentes határ eltörlése kíséri. A kisvállalatok számára jó hír az adóelőleg-fizetési kötelezettség megszüntetése, a befektetők pedig az osztalékadó hétről öt százalékra való lefaragásának örülhetnek.
Az egykulcsos szja-t 1994-ben elsőként bevezető Észtország az idén 22-ről 21 százalékra csökkenti az adó mértékét, Litvánia pedig 27-ről 24 százalékra faragta le a kulcsot. A csehországi adóreform mintájául szolgáló Szlovákiában ebben az évben nem változik a flat tax 19 százalékos mértéke – itt az is eredmény, hogy a Fico-kormány nem törli el az elődje által bevezetett egységes adókulcsot. A román kormány sem nyúl a 2005-ben bevezetett 16 százalékos személyi és társasági jövedelemadó kulcsához, de a kisvállalkozások adója a forgalom 2-ről 2,5 százalékára emelkedik, és néhány más apróbb változtatás is kedvezőtlenül érinti az üzleti szektort.
A kelet-közép-európai EU-tagországok közül már csak Magyarországon és Szlovéniában nincs napirenden az egykulcsos adó bevezetése. A tavaly ősszel hivatalba lépett új lengyel kormányfő, Donald Tusk választási ígéretei között ugyanis a társasági adó terheinek mérséklése mellett a 15 százalékos szja megvalósítása is szerepelt. Tusk egy tavaly év végi nyilatkozatában megerősítette, kész megvalósítani a Kaczynski-kabinet által 2009-től beígért adó- és járulékcsökkentéseket.
Abban, hogy adóreformra Magyarországon is égető szükség van, mind a pártok, mind a szakemberek egyetértenek. A 2008-as módosítások azonban valójában csupán egyszerűsítések, könnyítések vagy szigorítások, reformnak távolról sem nevezhetők. A kormány a hónap végére készíti el az adószisztéma átalakítására vonatkozó javaslatát, míg a Gazdasági Versenyképesség Kerekasztal december közepén mutatta be áfaemelésre és élőmunkateher-csökkentésre épülő csomagját. Egyelőre azonban nem tudni, hogy az elképzelésekből mi valósul meg a közeljövőben.
Az egészségügyi reform terén az igazán fontos kérdés, az egészségbiztosítás átalakítása még függőben van. A parlament elfogadta ugyan az erről szóló törvényt, ám azt a köztársasági elnök nem írta alá, így nem léphetett hatályba. Az Országgyűlés így újra napirendjére tűzi a kérdést, ám minden valószínűség szerint a lényeges pontokat tekintve nem változik a jogszabály, s ezt már kénytelen lesz kihirdetni az államfő. Így megkezdődhet a 22 egészségbiztosítási pénztár megalakítása, amelynek 49 százalékos tulajdoni hányadára licitálhatnak a magánbefektetők.
