Bíró András Zsolt antropológus, humánbiológus a magyar őstörténetről, népünk területi és rokonsági viszonyairól tart előadást május 27-én, 18 órától a komáromi Csemadok-házban. Ennek apropóján kérdeztük az előadást szervező Magyar Polgári Kör polgári társulás elnökét, Pallér Pétert.
Miről fog szólni Bíró András Zsolt komáromi előadása? Kiket szeretnétek elsősorban megszólítani?
Az előadás a magyarság őstörténetéről, népünk területi és rokonsági viszonyairól szól majd, a legújabb kutatási témák és módszerek eredményeit is bemutatva. Bíró András Zsoltot hasonló előadások alkalmával olyan hazafias érzelmű tudósnak ismertem meg, aki szigorúan a tudomány eszköztárával dolgozik. Tőle nem „szíriuszi” legendákat, hanem modern kutatásokon alapuló tényeket és megállapításokat hallhatnak az érdeklődők népünk eredetéről, életmódjáról és fejlődéséről.
Legutóbb Dunaszerdahelyen találkoztunk, akkor Dunajszky Géza volt a vendégetek, és a második világháború utáni pozsonyligetfalui vérengzésekről volt szó, melynek számos magyar áldozata is volt. Most egy őstörténeti előadás jön, ami elég szerteágazó tevékenységre utal. Így van?
Pontosan. És talán kevesen tudják, hogy a Magyar Polgári Kör már 2004 óta bejegyzett polgári társulásként működik. Igaz, jómagam mindössze egy éve vagyok az elnöke és előttem évekig Végh Tamás töltötte be ezt a tisztséget. Alelnökünk, Polgár Hajnalka pedig már a kezdetektől kiemelkedően sokat dolgozik a szervezetben, amely elsősorban a magyarság öntudatát és összetartását erősítő rendezvényekkel és előadásokkal foglalkozik. Ilyenek voltak – a Magyarok Szövetségével közösen szervezve – az „Áldást adj minden magyar szóra”, amely a kitelepítettek névsorait is bemutatót rendezvény volt négy éven át Dunaszerdahelyen, vagy a Trianon okait feltáró előadás Popély Gyula történésszel Komáromban. És persze a sok előadást megélt somorjai „Nemzeti estek”, melyeknek a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom mellett mi is társszervezői voltunk. A krasznahorkai vár leégését követően pedig az adománygyűjtésbe szintén bekapcsolódtunk.
Történelmet is tanítasz az ógyallai Feszty Árpád Alapiskolában. Ha rajtad állna, mivel egészítenéd ki a „kötelező tananyagot”, azaz a történelemtankönyvek tartalmát? Vagy mit húznál ki onnan?
Az állami történelemtankönyveink csak nyomokban említik a felvidéki magyarságot, hiszen ezek a szlovák tankönyvek magyarra fordított változatai. Így hát értelemszerűen a felvidéki magyarsággal foglalkozó témákat tennék bele, ezzel is erősítve a módszertanilag megkövetelt többszempontúságot (multiperspektivitást). Még jobb lenne, ha az oktatásügy megengedné, hogy a magyar iskolák választhassanak felvidéki magyar történészek által megírt tankönyvekből is. De tankönyvek ide vagy oda, végső soron mindig a tanáron múlik, hogy miként állítja össze a tantervet, mennyi és milyen segédanyagot használ fel a tanórák során!
Milyen tervei vannak a Magyar Polgári Körnek a közeljövőben?
Június 1-jén lesz még egy Hazajáró közönségtalálkozó, amelyet a komáromi Borozóval közösen szervezünk. Szorosabban együttműködünk a Jobbik Felvidéki Csoportjával is, így várhatóan a nyári kenutúrájuk szervezésébe ugyancsak bekapcsolódunk. Eddig megszerzett tapasztalatainkat és kapcsolatainkat felhasználva a jövőben minden olyan alkalmat szeretnénk megragadni, amivel tenni tudunk fogyatkozó közösségünkért, legyen az kultúra, képzés, jogi vagy gazdasági lépés. Úgy hiszem, hallani fognak még rólunk.
