A Szőrös Kő című irodalmi, művészeti és kritikai folyóirat 1996 decemberében történt indulásától kezdve elsősorban a pályakezdők bemutatkozását, a sokrétű kísérletek felvállalását tűzte ki célul, de a közép-európai nemzetek kultúrái közötti párhuzamok és az európaiság gondolatának mind szélesebb körben való terjesztését, valamint a világirodalom bemutatását is feladatának tekinti. Egy év kényszerszüneteltetés után a folyóirat immáron a 20. évfolyamába lépett.
A Szőrös Kő idei első száma is a Mérföldkő rovattal indít. „Ion Deaconescu költészete az én állandó keresésének története, mindenhol, de elsősorban egy könnycseppben.” (Guillevic) A népszerű román költő A visszhang, csak a visszhang című versét Balázs F. Attila fordította magyarra. Denis Emorine Párizs mellett született 1956-ban, a Sorbonne-on tanult, és 2014-ben Magyarországra is ellátogatott, ahol az ELTE-n tartott előadásokat és felolvasásokat. A francia költő verseit a kiváló magyar oceanista, irodalmár, költő Pallai Károly Sándor tolmácsolta. Jana Juráňová Rendezetlen ügy című regénye az AB-ART Kiadó gondozásában jelent meg a XXIII. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválra. A regény két különböző korban élő asszony sorsát köti össze. Mély, tragikus és vidám emberi történeteket mesél el, háború korabeli levelekkel, újságkivágásokkal megtűzdelve. Vályi Horváth Erika fordításában ebből olvashatunk egy részletet.
Az Ékkő rovatban Oláh András két verse után Bányai Tamás Egy villanás az égen című elbeszélése következik, amely úgy indul, hogy „1994. szeptember 8-án két magyar fiatalember indult útnak az észak-karolinai Charlotte-ból a pennsylvaniai New Castle-be, hogy felszereljenek egy világító reklámtáblát Gróf Gábor nagynénikéje síszaküzletének portálja fölé.”
A történet végén kiderül, hogy egy tragédia hozadékát nem biztos, hogy szerencsének lehet nevezni. Pollágh Péter három verse után T. Ágoston László A bomba című elbeszélése következik. Valóban, a tévé szinte naponta tudósít olyan esetről, hogy valahol második világháborús bombát találtak. Az író fantáziája egy ilyen esetet vet papírra ezekkel a kezdősorokkal: „A Pista gyerek, a Balláék középső fia, aki a keresztúri gimnáziumba jár, a minap talált egy bombát az erdőben. Az apja, a Jani mondta így, hogy az erdőben találta, különben meg a fene tudja, hol, merre császkálnak ezek a mai suhanc kölykök azzal a francos okos telefonnal a fülükön, amelyikkel még fényképezni is lehet. No, mindegy, az ő dolguk, de mostanában a tévéhíradó is tele van ezekkel a második világháborús bombákról, meg aknákról szóló tudósításokkal, amiket az építkezéseknél emelnek ki az árokásó gépek, meg szántás közben forgatnak ki a traktorok. Csak azt nem értem, hol voltak ezek a bombák hetven évig, hogy mindegyikre most találnak rá.”
Bíró József Csendkutatás című verse után Albert Ildikó hat kisprózája keltheti fel az olvasó érdeklődését a szerző nemrég megjelent Szókratész védőbeszéde című kötete iránt, amelyben néhány soros, lényegre törő, szépen és közérthetően megfogalmazott gondolatok töprengésre, a felvetett kérdések, problémák továbbgondolására késztetik az olvasót.
A Startkő című rovat Deák Csillag Kiszúrt virág és Kölüs Lajos „Mi az állati személyiséged?” című kisprózájával kezdődik, de Hekl Krisztina Nehogy és Várnagy Márta Forgatás című novellái is megérdemlik az olvasók figyelmét. Tóth N. Katalin Adósságtörlesztés Oszkár módra című elbeszélése zárja a rovatot.
A Kőtörő című kritikarovatban Jankovics József mond véleményt Zalán Tibor legszebb verseiről, majd Vilcsek Béla írását olvashatjuk Az életközépi fordulat költője címmel. Ebben a Varga Imre legszebb versei című kötethez készült utószóban többek között megállapítja: „csakis maga az életmű egysége és egységessége, mint folyam és folyamat jelenti önmagában és egészében az egységet és egységességet! Varga Imre költészete így képes kifejteni a legteljesebb és a legintenzívebb hatását. A mostani válogatás sem elsősorban legszebb verseinek közreadására vállalkozik, mint inkább ennek az egészen különleges költői egységnek és egységességnek az érzékeltetésére és megismertetésére, és végre talán: a régóta méltán megérdemelt elismertetésére és elismerésére.”
Végül pedig Lucien Noullez kritikáját olvashatjuk Pallai Károly Sándor fordításában „2015 egyik legnagyobb olvasmányélménye” címmel, ami eredetileg Fellinger Károly Bétonnière ivre (Részeg betonkeverő) című kötetéről (Párizs, Éditions du Cygne, 2015, 104. oldal) jelent meg a Recours au Poème online irodalmi folyóiratban, 2016. január 28-án.
A Szőrös Kő idei első számát Lipcsey György szobrászművész alkotásaival illusztráltuk.
