A Heves megyei Ecséden tartottak Kender Napot a közelmúltban, ahol a résztvevők az ipari kendertermesztés és feldolgozás lehetőségeiről folytattak eszmecserét – tudatta a Heol.hu. A rendezvényen bemutatkoztak a V4-es partnerek is: Mirjam Sláviková és Dušan Knezovic a kendertermesztés és feldolgozás szlovákiai helyzetéről, Vaclav Riha pedig a csehországi tapasztalatokról beszélt az érdeklődőknek.
További érdekesség, hogy a Szász Jenő vezette Nemzetstratégiai Kutatóintézet (NSKI) is tervbe vette a – kissé talán elfeledett – haszonnövény termesztésének az újraindítását.
Az ecsédi Kender Napot Maksa Mátyás, a település polgármestere nyitotta meg, aki reményét fejezte ki, hogy talán újra beindulhat az ipari kendertermesztés és feldolgozás a községben. Ezt az egyik legősibb haszonnövényt már hosszú évszázadok óta termesztik a Kárpát-medencében, a textilipar mellett az élelmiszer-, a jármű-, az építő-, valamint a kozmetikai ipar is alapanyagként használja.
A szakmai napon szó volt a sokrétű növény társadalmi és gazdasági hasznosságáról, a termesztés és feldolgozás hátterének finanszírozási formáiról is. Ez utóbbi témakörben Hargitai Katalin, a Zagyvaság Vidékfejlesztési Közhasznú Egyesület munkaszervezet vezetője tartott előadást a Leader pályázati lehetőségeiről és a program felépítéséről.
Pfeffer Péter, az ecsédi szociális szövetkezet elnöke, a rendezvény egyik szervezője a Heol.hu érdeklődésére elmondta: az első ecsédi kendernap hasznos előadásokkal, tapasztalatcserével és aktuális információk átadásával ért véget.
Úgy tűnik, hogy újkori reneszánszát kezdi élni az ipari kender, hiszen a Kárpát-medencét egységes gazdasági térré szervezni óhajtó Nemzetstratégiai Kutatóintézet (NSKI) is zászlajára tűzte a termesztés újraindítását. A szeged.ma hírportál számolt be arról a júniusban Pécskán megrendezett szakmai konferenciáról, amelyen Molnár György, az NSKI Nemzeti Integrációs és Kárpát-medencei Hálózatfejlesztési Igazgatóságának vezetője tájékoztatta az agrár-, és egyéb szakmai szervezetekből álló hallgatóságot. A szakmai vezető kifejtette: Az intézet összeállított egy olyan kormányhatározat-tervezetet, amely tartalmazza az állami szerepvállalást, a támogatói jogszabályi háttér kialakítását Magyarországon, az összehangolásért felelős szervezet kijelölését és a pénzügyi források biztosítását is.
A továbbiakban rámutatott, hogy csak akkor lehet gazdaságosan és fenntartható módon foglalkozni ezzel az ipari növénnyel, ha nagy területen termesztik, ezért is preferálja a kutatóintézet, hogy az egész Kárpát-medencét fedjék le, az országhatárokon átívelve.
