Első ízben fordul elő, hogy volt miniszterelnök veszi át a NATO főtitkári tisztségét. A dán Anders Fogh Rasmussen szombat óta irányítja az észak-atlanti szervezetet.
A posztot eddig túlnyomórészt volt kül- és védelmi miniszterekre bízták. A holland Jaap de Hoop Scheffer öt és fél év után távozott. Rasmussen ma teszi közzé programját. Annyi bizonyos, hogy jelentősen akar javítani a szervezet kommunikációján.
Rasmussennek nem lesz könnyű dolga. Már megválasztása körül is bonyodalmak adódtak. A szervezet egyik fontos tagja, Törökország ugyanis sokáig nem volt hajlandó támogatni személyét, mert Rasmussen még hazája miniszterelnökeként több alkalommal foglalt állást Ankara uniós csatlakozása ellen. Ráadásul a politikus a Mohamed prófétát kigúnyoló karikatúrák 2006-os közzététele óta (a karikatúrák először egy dán lapban jelentek meg) roppant népszerűtlen a muzulmán világban, mert kiállt a sajtószabadság mellett, s erről nem is volt hajlandó tárgyalni az iszlám országok által Dániába akkreditált nagykövetekkel. Amikor aztán több országban tüntetők megpróbálták megostromolni a dán külképviseletet, Rasmussen csak ekkor jelentette ki, hogy ő személy szerint sosem bántaná meg az emberek vallási érzületeit. Törökországi látogatása során sajnálkozását fejtette ki miatt, mert a karikatúrák miatt megsértve érezték magukat muzulmánok. Bocsánatot azonban nem kért a gúnyrajzok miatt.
Egy NATO-diplomata ugyanakkor úgy foglalt állást, időközben Rasmussen is rájött arra, hogy az észak-atlanti szervezet első embereként mindenképpen jó kapcsolatokra kell törekednie az iszlám világgal. A volt dán kormányfő helyzetét az sem javítja, hogy kezdetben teljes mellszélességgel támogatta George W. Bush volt amerikai elnök Irak elleni háborúját. Megválasztását Bush utódának, Barack Obamának köszönheti, aki a strasbourgi NATO-csúcson végül is meggyőzte a törököket Rasmussen alkalmasságáról. Ankara nyilván kap is valamit a támogatás fejében, azt azonban nem tudni, mit.
Rasmussen egyik legfontosabb feladata a kalózok megfékezése lesz Afrika szarvánál. Nem lesz könnyű megoldania azt a helyzetet sem, amely Ukrajna és Grúzia esetleges NATO-integrációja miatt állhat elő, hiszen Oroszország hevesen ellenzi, hogy e két állam a szervezet tagjaivá váljon. A legnehezebb kihívás azonban az afganisztáni béketeremtés lesz. A NATO által irányított, 64 500 tagot számláló védelmi erő előtt komoly kihívás áll: biztosítania kell a rendet az afganisztáni elnökválasztás idején. A tálibok Rasmussent „a próféta főellenségének” nevezték. Érdekes ugyanakkor, hogy Rasmussen a Politiken című lap szombati számában egyértelműen úgy foglalt állást, hogy tartani kell a kapcsolatokat a tálibokkal. Mint fogalmazott, a tálibok között is akadnak olyan csoportok, amelyek hajlamosak lehetnek a megbékélésre. Afganisztán komoly terhet ró a NATO tagországaira már csak azért is, mert Rasmussennek további pénzre és katonákra van szüksége a béke megőrzéséhez.
Rasmussen hétfőn ismerteti programját. Azt már korábban közölte, hogy újfajta kommunikációra törekszik. Mint hangsúlyozta, a NATO-nak átláthatóbbnak kell lennie. Hírek szerint internetes fórumokat akar életre hívni, melyeken a szervezet jövőjét tárgyalhatják meg a hozzászólók.
A volt dán kormányfőt jó tárgyalókészségéről ismerik. Emellett kiváló kampánystratéga. Nem véletlen, hogy hazájában sorban három választást is megnyert. Kevés példa volt hasonló sikerre Európában.
Felvidék Ma, Népszava
