Egy vezető hardware-fejlesztő 4 új, nagyteljesítményű eszközzel (bányával) jelent meg a piacon, amelyek 60-85 terrahash/sekundum gyorsasággal képesek részt venni a Bitcoin és a Litcoin bányászatában.
Bevallom, én is percekig bámultam ezt a csodálatos hírfoszlányt, és próbáltam összerakni, hogy is jön össze a Bitcoin, mint virtuális pénz a bányával (valamint a csákánnyal és a manókkal), és mi a fene is az a terrahash. Tehát nem maradt más, mint barátunkhoz, a google-hoz fordulni, mélyíteni tudásomat.
A Bitcoin-ról már hallottam, ez egy virtuális alapú pénz, de tudásom ennyiben ki is merült.
A kripto-pénznemet 2009-ben, közvetlenül az amerikai bankválság után, egy Satoshi Nakamoto nevű egyén alapította, akiről a mai napig körülbelül annyit tudhatunk, mint a gasztronómia-kritikában legendássá vált Lumnitzer nővérekről.
A Bitcoin tehát egy nyíltforrású digitális fizetőeszköz, ami nem függ egy központi kibocsátótól, hivataltól. A rendszer fenntartója és kibocsátója a felhasználók által működtetett hálózati rendszer. A felhasználók a Bitcoin rendszert, hálózatot használják a bitcoin (fizetőeszköz) küldésére és fogadására. A rendszer itt kezd bonyolulttá válni, mivel működtetni kell egy hálózatot, amely üzemelteti és felügyeli a rendszert, biztonságossá teszi az átutalásokat a felek között, nem engedi meg a pénz többszörös átutalását és megvéd az esetleges külső behatolásoktól. A biztonságot úgy oldják meg, hogy az adatok, pénzmozgások egymáshoz kapcsolódnak, hosszú adatsorokká, blokkokká állnak össze, amelyek az egész hálózatban regisztrálva, illetve kódolva vannak. A visszaéléseknél tehát egy hosszú adatsor minden adatát meg kellene változtatni, vagy a hálózat számítógépeinek több mint felébe kellene behatolni.
Itt jönnek a képbe a mi kis bányászaink, akik, miután eldobták a csákányt és a kislámpásukat, elővették számítógépeiket, melyeket a tranzakciók automatikus kezelésére, vagyis az egyes blokkok hitelesítésére használnak. Ezért viszont a fizetségüket bitcoinban kapják, blokkonként 50-et. A rendszer fejlődésével a bányászok társulásokba tömörülnek, hogy eredményesebbek legyenek a kriptológiai feladványok megoldásában. Ezt a dekódolási teljesítményt (terra)hash/s-ban mérik.
A kibocsátók a jelenlegi folyamatot ahhoz hasonlítják, mint amikor az aranypénzt felváltotta a papíralapú fizetőeszköz, vagy ahhoz a váltáshoz, amikor a papírpénz mögött már nem állt az aranyra való átválthatóság joga, hanem csak elég erős hit abban, hogy az a darab papír valóban ér valamit. Természetesen a bitcoin mögött is áll egy erős hit, hogy a rendszer működőképes lesz, és jelenleg úgy néz ki, hogy igen.
A bitcoinnak komoly piaca van – adható, vehető –, de jelenleg rövidtávon jelentős mozgások rángatják. 2011-ben még csak 6 dollár volt az ára. 2013 októberében a Baidu, a világ egyik legnagyobb online kereskedése elfogadta fizetőeszközként az akkor már 100 dollár körülire taksált bitcoint, árfolyama ezután másfél hónap alatt megtízszereződött. A nagy bukásra sem kellett sokat várni: miután még az év decemberében Kína betiltotta a fizetőeszközt, januárra árfolyama a felére zuhant. Ezután visszaemelkedett 700 dollárig, de a mostani árfolyama 550 dollár körül mozog, miután kiderült, hogy sikeresen elloptak idén augusztusig 72 millió dollárnyi bitcoint a honkongi Bitfinexről.
A rendszerben jelenleg több mint 12 millió bitcoin mozog, amit nem duzzaszt más pénzkibocsátás, csak a bányászoknak a hálózatfenntartásért adott jutalék. Mivel a pénz bejegyzői a bitcoin számát 21 millióban maximálták, nem veszélyezteti semmilyen politikai hatalom, amelyik feleslegesen bocsátana ki bitcoin-t, továbbá a kereslet gyorsabban nő iránta, mint a kibocsátás, ezért komoly deflációs – pénzerősödő – hatással kell számolnunk.
Ami ugye teljesen ellentmond a jelenlegi inflációs megközelítésű közgazdaságnak, kiveszi a pénznyomtatás jogát a kormányok kezéből, veszélyezteti a kamatok nagyságát, és még ki tudja, milyen jogköröket von el a hatalmasoktól, tehát érthető, hogy támadják.
Tény, hogy az új fizetőeszköz, akárcsak a kistestvére, a Litcoin néhány jellegzetességgel bír:
- decentralizált, nem tudja felügyelni semmilyen központi hatóság
- két ember nyom nélkül tud pénzügyi tranzakciókat lebonyolítani, ahogy az alvilági pénzmosodák
- a történelemben először történik meg a pénz és az állam szétválasztása
- minden egyén számára adott a pénzügyi szuverenitás
Természetesen a fenti állításokat lehet dicsérni, vagy bírálni, attól függően, hogy ki melyik oldalon áll. Az viszont továbbra is fennáll – akárcsak a most használt pénz mögött –, hogy az ilyen rendszerű pénz mögött sincs biztos fedezet, csak az a töretlen hit, hogy a papír, vagy az információcsoport esetleg majd beváltható lesz, mondjuk kenyérre.
