Szlovákia gazdasági növekedése 2016-ban lelassult, s ezt elsősorban a kisebb uniós pénzfelhasználás okozta, ugyanis az előző programidőszak maradék összegei 2015-ben kerültek felhasználásra.
2016-ban kevesebb volt a rendelkezésre álló uniós pénz
Elmaradt tehát a pénzügyi alapok impulzusa, s nem ismétlődött meg a 2015-ös erős beruházási hullám, amely 2016-ban 8 százalékkal kisebb volt az előző évinél. „Ezt a kiesést nem tudta kompenzálni a bruttó hazai termelés egyik komponense sem” – állapította meg Boris Fojtík, a Tatra Bank analitikusa.
A felsoroltak ellenére a Szlovák Nemzeti Bank (NBS) felmérése alapján az analitikusok 2016-ban 3,3 százalékos GDP növekedéssel számolnak, amely az előző évihez képest 0,5 százalékponttal kevesebb. 2016 második felében a szlovák gazdaság meghatározó motorja a tiszta export volt. „Ezt a trendet szükséges lenne megőriznünk az elkövetkező időszakban is” – fogalmazta meg Katarína Muchová, a Szlovák Takarékpénztár analitikusa.
Az analitikusok szerint 2017-ben a GDP növekedése Szlovákiában tovább lassulhat. Az NBS novemberben felmérést végzett a kommersz bankok analitikusai között, akiknek véleménye szerint a gazdaság 2017-ben 3,1 százalékkal fog bővülni. A gazdasági struktúrában Muchová szerint megtartja jó pozícióját a hazai kereslet, főleg a háztartások fogyasztása. Az új pénzügyi alapok 2017-es felfutása pozitív hatással lesz a bruttó hazai termelésre. „Az előrejelzés viszonylag konszolidált eredményeket jósol a magánberuházók esetében is, melyeket a jó gazdasági kondíció és a pénzügyi politika is alátámaszt” – fejtette ki Muchová.
Oda kell figyelnünk a külső kockázatokra
Jana Glasová, a Postabank elemzője szerint 2017-ben kedvezően alakul termékeink exportja, mivel főbb kereskedelmi partnereink országaiban is pozitív gazdasági előjelek figyelhetők meg. „Természetesen a kivitel területén mindig vannak külső kockázatok, ha a feltételezettnél rosszabbul teljesít az euróövezet gazdasága, ez megmutatkozhat a mi exportunk lassulásában”- figyelmeztetett Glasová. Azonban a legnagyobb külső kockázatot a brexit jelenti, s az ezt követő kereskedelmi megállapodások kidolgozottsága az EU és Nagy-Britannia között.
Muchová megállapítása arra mutat rá, hogy a brexit hatása gazdaságunkra nem lesz jelentős, mivel Nagy-Britannia kisebb kereskedelmi partnerei közé tartozunk. Másodlagosan érinthet bennünket Németországon és más nagyobb uniós tagállamokon keresztül, mivel a brit döntések befolyásolhatják az euróövezet gazdasági növekedését. „Ez a befolyás is korlátolt lesz, leghamarabb márciusban hirdethetik ki a Lisszaboni Szerződés 50. cikkelye szerinti eljárást, s csak ezután kezd el telni a kétéves futamidő, amelyen belül létre kell jönnie a kereskedelmi megállapodásnak. A tárgyalások idejére Nagy-Britannia az EU teljes jogú tagja marad” – egészítette ki a Szlovák Takarékpénztár analitikusa.
(Pravda.sk/Felvidék.ma)
