Döntést hozott a Velencei Bizottság Andrej Kiska szlovák köztársasági elnök beadványa ügyében az alkotmánybírók ki nem nevezését illetően. A bizottság Andrej Kiska kérdésére nem adott egyenes választ, csupán a taláros testület 2015 októberében hozott többségi véleményének elfogadását ajánlotta, amelyben az áll, hogy Kiskának a kiválasztott jelöltek közül kellene alkotmánybírákat választania.
A Köztársasági Elnöki Iroda kommunikációs osztályának vezetője, Roman Krpelan tájékoztatása szerint az államfő tiszteletben tartja a Velencei Bizottság véleményét, hozzáfűzte azonban, hogy ajánlása nem olyan erős impulzus, hogy egyszer s mindenkorra megoldódna az alkotmánybírák kinevezése kapcsán kialakult patthelyzet.
A tizenhárom tagú alkotmánybírósági testület azóta hiányos, hogy az államfő elutasította a három megüresedett helyre a parlament által még az előző választási időszakban megszavazott alkotmánybírák kinevezését, mivel véleménye szerint azok nem feleltek meg a követelményeknek. Ezt követően vita alakult ki azt illetően, alkotmányos joga volt-e Andrej Kiskának erre. A kérdésben az Alkotmánybíróság azt a döntést hozta, hogy az államfő megsértette a panaszt tevő jelöltek jogait.
Kiska szerint azonban az Alkotmánybíróság döntése ellentmondásos volt, ezért az alkotmánybíró-kinevezések körül kialakult helyzet kapcsán a Velencei Bizottsághoz fordult jogi szakvéleményért, amelytől azt várta, hogy ajánlást tesz arra vonatkozóan, hogyan lehet a kialakult helyzetet megoldani.
A vita tárgyát az képezi, hogy Kiska azt állítja, ha az államfőnek joga van megítélni a főügyészjelölt-választás során a jelöltek megfelelőségét, akkor ennek az alkotmánybíró-választásra is vonatkoznia kellene. Az Alkotmánybíróság erre azonban nem adott neki egyenes választ, s ma már nyilvánvaló, hogy a Velencei Bizottság sem. A Velencei Bizottság Krpelan szerint válaszában kifejtette, hogy nem teljesítheti a nemzetfeletti döntőbíró feladatát, és nem akar a döntésbe beavatkozni. A bizottság arra sem adott választ, hogy az Alkotmány Alkotmánybíróság általi értelmezése helyes volt-e, vagy sem.
A sor az Alkotmánybíróságon van
De mi következik a Velencei Bizottság ajánlásából az államfő számára? Az, hogy cselekednie kell, ez azonban a többiekre is érvényes. Az Alkotmánybíróságnak például döntenie kell a ki nem nevezett alkotmánybíró-jelöltek panaszos beadványairól, akik megszerezték ugyan a parlament támogatását, az államfő mégsem nevezte ki őket. De abban is állást kellene foglalnia az Alkotmánybíróságnak, hogy a köztársasági elnök indokai a jelöltek ki nem nevezését illetően megalapozottak voltak-e, vagy sem. Illetve, hogy a jelöltek még most is hivatalos alkotmánybíró-jelöltek-e. Ezt követően cselekedhet csak az államfő.
A Velencei Bizottság a kialakult állapotot patthelyzetnek tartja, amely „azonnali megoldást” kíván. „Az alkotmánybírák ki nem nevezése nyugtalanságra ad okot” – írta az Alkotmánybíróság portálján közzétett állásfoglalás szerint a Velencei Bizottság. Állítólag azt is megjegyezte, hogy „az Alkotmánybíróság az a szerv, amely az Alkotmány ügyében végső döntéseket hozhat, még az államfővel való alkotmányos vitákban is”.
A parlamentnek szigorítania kellene a kiválasztás feltételeit
A Velencei Bizottság ajánlásaiból a parlamenti képviselők számára is erednek kötelességek. A törvényhozó testületnek ugyanis szigorítania kellene az alkotmánybíró-jelöltek kiválasztásának feltételeit úgy, hogy alkotmányos többséggel, azaz legalább 90 szavazattal választanák azokat. A kormánykoalíciónak tehát meg kellene egyeznie ebben az ellenzékkel. A kormány egyébként a programnyilatkozatába is belefoglalta ezt. „A kormányt és a parlamentet semmi sem akadályozza abban, hogy az alkotmánybíró-jelöltek kiválasztását a jövőben szigorúbb feltételekhez kösse” – áll a programnyilatkozatban. Krpelan szerint a feltételek szigorítása elengedhetetlen, hogy a jövőben a parlament olyan alkotmánybírákat jelöljön, akik általános szakmai, erkölcsi tiszteletnek örvendenek és egyben jogi szaktekintélyek is. Ez annál is inkább fontos lenne, mert az Alkotmánybíróságra két év múlva nagyobb cserék várnak, ugyanis a tízből kilenc jelenlegi alkotmánybírónak lejár a megbízatása.
Kiska szerint kevés a jelölt
Bár az államfő kijelentette, hogy tiszteletben tartja a Velencei Bizottság ajánlását, nem biztos, hogy a helyzet az Alkotmánybíróságon rövid időn belül megoldódik. Következtetni lehet erre az államfő ama kijelentéséből is, amit a ki nem nevezett jelöltek panaszaival kapcsolatban küldött. Kiska döntését az Alkotmánybíróságon Eva Fulcová, Juraj Sopoliga, Miroslav Duriš, Ján Bernát és Jana Laššáková smeres parlamenti képviselő is megtámadta. De megválasztott alkotmánybíró-jelölt volt még rajtuk kívül a Smer egy másik képviselője, Mojmír Mamojka is, illetve szóba jöhet még Imrich Volkai, a kassai kerületi bíróság elnöke is, aki azonban nem élt panasszal Kiskával szemben.
Kiska dilemmája jelenleg az, ki mindenki hivatalos alkotmánybíró-jelölt pillanatnyilag. Bernátot nem ismeri el, őt még 2014 áprilisában jelölte a parlament, s miután Kiska nem nevezte ki, panasszal fordult az Alkotmánybírósághoz, melyet azonban később visszavont. Az államfőnek meggyőződése, hogy az Alkotmánybíróságnak el sem kellett volna fogadnia a panaszát. Szerinte Volkai sem tekinthető már jelöltnek, ami azt jelenti, hogy a három bírói helyre öt jelöltje maradt csupán, ami nem elég. Minden helyre ugyanis két jelöltből kellene választania.
Az Alkotmánybíróságnak küldött kijelentéséből az következik továbbá, az államfőnek meggyőződése, hogy joga van a jelöltek megfelelőségét értékelni. Szerinte ugyanis, ha ez a jogköre megvan a legfőbb ügyész kiválasztásakor, akkor ennek vonatkoznia kell valamennyi alkotmányos szervre és tényezőre is, akiket a köztársasági elnök nevez ki, és független, pártatlan, illetve apolitikus tevékenységet várnak el tőlük tisztségük betöltése során.
Az Alkotmánybíróságnak a jelöltek tapasztalatait kellene megítélnie
Az Alkotmánybíróság elnöke elsősorban azt javasolja, hogy a sikertelen alkotmánybíró-jelöltek panaszait ne egyszerre vizsgálják az alkotmánybírók. Külön kellene megítélni Bernát és Laššáková panaszát is, mivel a smeres képviselő asszony nem volt a „jelöltek első csomagjának” a része, csak később, 2015 decemberében jelölték őt.
Kiska azt mondja, a többi jelölttel ellentétben Laššákovát már nem a tanácsadó testülete értékelte, hanem ő maga. Mint mondta, a jelölt elemi irányultságát vizsgálta az Alkotmánybíróság az alkotmányjog és az általános jog területén.
Az államfő továbbra is ragaszkodik az indokaihoz, amelyek miatt nem nevezte ki Fulcovát, Sopoligát és Durišt. „Ezért az javaslom, hogy a közmeghallgatást úgy készítsék elő, hogy ezek az indokok egyértelműen bizonyíthatók és felülvizsgálhatók legyenek” – írta az államfő. Azt is javasolta továbbá, hogy az alkotmánybírósági szenátus összpontosítsa a figyelmét az alkotmánybíró-választás egyik alkotmányos feltételére, amely előírja a legalább 15 éves jogi szakmai tevékenységet. Kiska ugyanis megállapította, hogy egyetlen jelölt esetében sem teljesül a 15 éves jogi szakmai tevékenység feltétele olyan szintű szakképesítéssel és szakmai gyakorlattal kitöltve, amely lehetővé tenné annak a következtetésnek a meghozatalát, hogy a szóban forgó jelöltek felkészültsége és képessége alkalmassá teszi őket az alkotmánybírói tisztség maradéktalan ellátására.
(TASR, Dennik N/Felvidék.ma)