A válság ellenére nem akarnak hazatérni a lengyel vendégmunkások Nyugat-Európából és hasonlóan gondolkodnak szlovákiai társaik is – derül ki az EurActiv összesítéséből. A varsói szociális és munkaügyi minisztérium várakozása szerint a 2008 elején legalább két hónapon át külföldön munkát vállalt 2,3 millió lengyelből mindössze félmillióan térnének haza, akik visszaintegrálódását a kormány segíteni kívánja. A Gazeta című napilap felmérése még ezt a számot is kétségessé teszi, ebből ugyanis az derül ki, hogy a vendégmunkások egyáltalán nem akarják feladni a megszokott jobb életkörülményeket, a magasabb fizetést, felépített kinti egzisztenciájukat. A megkérdezettek 56 százaléka tette egyértelművé, hogy helyzete ugyan romlott a válság miatt, ám ennek ellenére semmiképpen nem térne vissza Lengyelországba.
Ez a helyzet ugyanakkor gondokat okozhat a kelet-európai országban, ugyanis a külföldön munkát keresők többsége a jól képzettek közül kerül ki – negyedük friss diplomás, miközben a teljes népességen belül kevesebb mint 15 százalék az egyetemet és főiskolát végzettek aránya. Emellett a munkaerő-állomány romló összetétele és folytonos változása bizonytalanná teszi a munkaerőpiacot, a népesség létszámának mérséklődése hozzáadódik a népességfogyás jelenségéhez és olyan negatív szociológiai jelenségek is kialakulnak, mint az úgynevezett euroárvák megjelenése, azoké a gyermekeké, akiknek szülei külföldön dolgoznak, miközben őket a nagyszüleik nevelik. A pozitívumok között a vendégmunkások pénzküldeményei szerepelnek jelentős súllyal: a közvetlen külföldi tőkebefektetések után ez Lengyelország második legnagyobb külföldi jövedelemforrása.
Szlovákia esetében a vendégmunkások aránya nagyjából ugyanakkora, mint a lengyeleknél. Hivatalos becslések szerint 2009 májusában 230-240 ezer szlovák állampolgár dolgozott legálisan vagy illegálisan külföldön, ebből 90 ezren Csehországban, 60 ezren Nagy-Britanniában, 40 ezren Írországban és 15 ezren Magyarországon. A megélhetésüket távolabb keresők húszas, a közelebb dolgozók harmincas éveikben járnak. Sem a válság előtti gyors hazai növekedés, sem a januári euróbevezetés nem győzte meg őket, hogy haza kellene térniük. A vendégmunkások kiáramlása hasonló hátrányokkal és előnyökkel jár az országnak, mint Lengyelországnak, különösen a képzett munkaerő távozása jelent gondot, ami nevezhető akár agyelszívásnak is.
A csehek maradtak otthon
A magyarokhoz hasonlóan a csehek sem indultak el „világot látni” európai uniós csatlakozásuk után. Nagy-Britanniában 20-40 ezer, Németországban 10-30 ezer, Írországban 10-20 ezer, Ausztriában 6000 cseh keresett munkát. A külföldi elhelyezkedés iránt érdeklődők aránya a tízmilliós lakossághoz viszonyítva a 2003-as 17,5 százalékról 2007-re 15,4-re csökkent. A növekvő hazai bérek és a korona erősödése ellenösztönzést jelent, ráadásul a válság miatt sok cseh vendégmunkás hazatért, érzékeltetve az otthoniakkal, hogy romlottak a külföldi munkavállalás lehetőségei.
Napi Gazdaság
