Hét napirendi pont szerepelt a rimaszombati városi képviselő-testület márciusi ülésén, amelynek kezdetén egyet visszavontak, egyet beemeltek, de így is csak két pontot zártak le, de nem döntöttek a református egyház tervezett emlékművéről sem, a döntést az áprilisi ülésre halasztották.
Nincs helye a szélsőségeseknek a városi intézményekben
Az ülés első napirendi pontja a Szlovák Kormány 2016. június 24-én elfogadott akciótervének megvitatása lett volna, meg is hívták Csízi Csabát, a Járási Hivatal vezetőjét, számoljon be a kormány eddigi lépéseiről, de az elöljáró munkahelyi elfoglaltságra hivatkozva lemondta a részvételt.
A képviselők az akcióterv megvitatása helyett magyarázatot vártak Šimko József polgármestertől arra, miért is engedélyezte Kotleba pártjának a Tiso-féle Szlovák Államra való megemlékezést Rimaszombatban. A polgármester megismételte, hogy Kotlebát senki sem hívta meg Rimaszombatba, s nem is engedélyezte volna, hogy a városban emlékezzenek Tisora, hiszen annak országlása idején Rimaszombat Magyarországhoz tartozott. „Hírügynökségi játékról volt szó, s csak azt akartuk megmutatni, milyen piszkos játékokat is játszik Robert Fico az ország lakosságával, elég, ha a villanyáram emelésére gondolunk” – mondta a polgármester, aki szerint Kotleba a 2016-os parlamenti választásokon több mint 200 ezer szavazatot kapott, s ott legálisan ülnek a szlovák törvényhozás padsoraiban. Mivel nem hívtam meg, nem is vonhattam vissza a meghívást – zárta magyarázatát Šimko.
Több képviselő is jelezte, hogy nem okozna gondot kezet fognia Rimaszombatban Kotlebával, a megyeelnökkel, de nem egy szélsőséges párt vezetőjével. „Láttuk tegnap a párt képviselőinek agresszív, kulturálatlan, cinikus viselkedését” – tette hozzá Auxt, aki szerint ennek a városnak semmi szüksége nincs ilyen alakokra, s ilyen szellemiségre. A vita során természetesen szóba került a város és a régió gazdasági helyzete is, s mint Šimko hangsúlyozta, akár örülhetnénk is, hiszen a hivatalos statisztikák szerint közel tíz százalékkal csökkent a munkanélküliség hivatalos aránya. De ettől több munkahely még nem született, s a munkanélküli sem lett kevesebb. A vita végén 17 igen szavazattal, két tartózkodás ellenében elfogadtak egy nyilatkozatot, mely szerint nem kívánatos szélsőséges politikai erők rimaszombati jelenléte, s felszólítják a város vezetését, ne adjon teret ezeknek a mozgalmaknak.
Fotó: Juhász Dósa János/Felvidék.ma
Megint terítéken a Gömöri Hírlap
Az elmúlt években alig volt olyan ülés, amelyen ne kerültek volna terítékre a városi lapok. A jövőre 50 éves lapot 2012 novemberében megszüntették az akkor baloldali többségű testület tagjai, s a 2014-es helyhatósági választások után 2015 októberétől Cziprusz Zoltán (MKP) javaslatára ismét megjelennek, némileg megváltozott formában. Amíg évekig hetilapként láttak napvilágot, külön a szlovák és a magyar változat, s azokat meg lehetett vásárolni, addig most kétheti lapként, együtt, ingyenesen jutnak el minden rimaszombati háztartásba. Igaz, nem szimultán fordításban. A Gemerské zvesti februárban került a kritikák kereszttüzébe, miután a Transparency International Slovensko (TIS) a városi lapokat vizsgálván az utolsó helyre rangsorolta a Gemerské zvestit. Csak a szlovák változatot, a szervezetnek ugyanis már nem futotta magyar munkatársra, így megelégedtek azzal a tévhittel, hogy a Gömöri Hírlap a szlovák lap szimultán fordítása. Miután ez a bakijuk kiderült, írásban is elnézést kértek.
A város vezetését felháborította a dilettáns elemzés, amely nagyjából ugyanazt állapította meg a vizsgált lapok többségéről (legyen az pozsonyi vagy homonnai, heti vagy havilap, újság vagy információs közlöny), ráadásul kiderült, nemcsak szubjektívek, hanem érthetetlenül pontatlanok is voltak ezek a vizsgálatok. Šimko József részletesen górcső alá vette a TIS elemzését, s „végiglapozva” az öt vizsgált számot, próbálta cáfolni a szervezet vádjait. Amíg a többségi klub képviselői (amelyhez az MKP és a Híd képviselői is tartoznak) elégedettségüket fejezték ki, s kiemelték, csoda, hogy ennyi pénzből ilyen színvonalas lapot lehet kiadni, az ellenzéki képviselők többsége feleslegesnek tartotta a lapok kiadását, a szlovák képviselők többsége szimultán fordítást követelt, mivel állításuk szerint a szlovák olvasó is kíváncsi, mi is történik a magyar közösségben. A személyeskedésekkel tarkított, mintegy kétórás vita végén a polgármester javaslatot tett a lapok április elsejével történő megszüntetésére, de ezt a képviselők többsége (csak öten szavaztak mellette) nem támogatta, míg az eredeti jelentést tizenegyen vették tudomásul, így a lapok továbbra is az eredeti menetrend szerint folytatják „pályafutásukat”.
A két pont megvitatása mintegy öt órát vett igénybe, így már csak egy telekeladási ügy került terítékre, amely szintúgy egyórás vitát generált. A református egyház szeretett volna a várostól megvásárolni egy telket, amelyen a reformáció 500. évfordulója tiszteletére a gömöri gályaraboknak kívánt volna emléket állítani. Az ott lakók egy része (akiknek képviselői fel is szólaltak az ülésen) tiltakozott az emlékműállítás ellen, a javaslattervezetet végül az azt előterjesztő polgármester levette a napirendről, s a tervek szerint áprilisban hoznak végleges döntést róla.
Az ülést félbehagyták, annak folytatására március 20-án, hétfőn 13.00 órától kerítenek sort, döntenek a sportklubok és kulturális szervezetek támogatásáról, ahogy meghallgatják a városi rendőrség parancsnokának, Berecz Péternek az éves jelentését is.
