Az 1848-49-es forradalomra és szabadságharcra emlékeztek március 15-én délután Pozsonyban a Medikus-kertben a Petőfi szobornál. A rendezvény a felvidéki magyarság központi ünnepsége volt.
Az idei évben ép kardú Petőfi szobor, sokak szerint a magyarság sorsfordulóit a felvidéki magyarsággal együtt éli meg. Volt, mikor körbekerítették, bedobozolták, megrongálták, megcsonkították. De mindig a fejünk felé magasodva várja a tavaszi megemlékezést, amikor a szabadságot ünnepeljük.
A programban fellépett a somorjai Híd vegyeskar, Szegedi Zita vezetésével (Fotó: Neszméri Tünde/Felvidék.ma)
A város és a környék magyarsága ilyenkor együtt ünnepel. A programban a somorjai Híd vegyeskar lépett fel, Szegedi Zita vezetésével, miután a korábbi karnagy, Hecht Anna már egy égi zenekart vezényel. Halála mindenkit megrendített, Jégh Izabella, a koszorúzással egybekötött ünnepség moderátora, a Csemadok Pozsonyi Városi Választmányának elnöke arra kérte az emlékezőket egy perc néma csenddel áldozzunk emléke előtt. Hecht Anna és a Híd vegyeskar azóta, hogy a Petőfi szobor átkerült a város központjába, minden évben fellépett a megemlékezésen.
Az ünnepségen Czimbalmosné Molnár Éva, Magyarország pozsonyi nagykövete felolvasta Orbán Viktor miniszterelnök levelét, amelyben az ünnep alkalmával köszönti a határon túli magyar közösségeket.
Czimbalmosné Molnár Éva, Magyarország pozsonyi nagykövete felolvasta Orbán Viktor levelét (Fotó: Neszméri Tünde/Felvidék.ma)
Majd Koncsol László műfordító, író osztotta meg gondolatait az egybegyűltekkel. Emlékeztetett: „A forradalmárok nem tettek különbséget a történelmi ország etnikumai között. Ők az egész politikai nemzetnek, mindenkinek jogot, szabadságot követeltek. Széchenyi István egy-egy reformterve támogatásáért gyakran tárgyalt a bécsi főhatalommal, legfőképpen Metternich kancellárral, aki egy alkalommal arra kérte a grófot, szóljon Kossuthnak, hogy ne vigye forradalomba az országot, mert ő, a kancellár és Bécs a Kárpát-medence nemzetiségeit uszítja Pest-Budára, velük fojtatja vérbe a magyar ribilliót. Ez történt, ez is történt” – mondta Koncsol László. Majd hozzátette, ez tulajdonképpen meg is történt.
„Nem a magyarok bántották a nemzetiségeket, hanem ők a magyarokat. Nem Kossuth a horvátokat, hanem a horvátok a magyarokat. Ők kezdték a háborút” – emlékeztetett az irodalmár.
Koncsol László, műfordító, író osztotta meg gondolatait az egybegyűltekkel (Fotó: Neszméri Tünde/Felvidék.ma)
Koncsol szerint a kinyomtatott tizenkét pont örök eszmei érték, amelyért a közélet minden területén küzdeni kell. A 12 pont ma is él, és nyilván élni is fog – jelentette ki. A beszéde végén arra kérte Istent, óvja meg a nemzetiségeket, valamint a népek szabadságát és békéjét.
A megemlékezésen Bognár László elénekelte a Nemzeti Dalt, Molnár László elszavalta Szuhanics Albert Márciusnak nemzedéke című versét. A koszorúzás után az emlékezők együtt énekelték el a nemzeti imát, a Himnuszt.
