Öt éve, 2004. december 5-én tartották a népszavazást a kettős állampolgárságról. Nem mentek el elegen szavazni, így a kezdeményezés nem valósult meg. A kettős állampolgárság vagy a határon túli magyarokat megillető egyéb kedvezmények azóta is napirenden vannak. A Magyar Rádió összeállítása.
Öllös László politológus szerint még a felvidéki magyarság tette túl magát viszonylag a legkönnyebben a népszavazás eredményén. Felháborodtak az eredményen, de mivel őket érintette a legkevésbé, a reakciók hamar elcsitultak. Ennek ellenére szimbolikus jelentősége volt és van a kettős állampolgárság kérdésének – teszi hozzá Öllös László. A politológus a helyzet értékelésénél fontosnak tartotta megemlíteni, hogy a magyar állam meglehetősen sokat tesz azért, hogy a magyar kisebbség sikerrel vívja meg összecsapásait a jelenlegi kormányzattal a nyelvtörvény ügyében.
Ugyancsak sokat számított a feltételek változása a Délvidéken is – mondja Bozóki András, az Árgus Vajdasági Magyar Kisebbségjogi Civil Egyesület elnöke: „Elég nagy csalódásként éltük meg, nem vártuk ez az anyaországtól, de részben érthető is, hiszen olyan nagy propaganda volt ellenünk az akkori kormány részéről, hogy más eredmény talán nem is születhetett volna. Most viszont ez a kérdés szinte okafogyottá válik, tekintettel arra, hogy a szerb állampolgárok december 19-vel vízummentesen utazhatnak az Európai Unió területére”.
Dunda György, a Kárpáti Igaz Szó főszerkesztő-helyettese szerint habár Ukrajna nem fogadja el a kettős állampolgárságot, a kárpátaljai magyarságnak érzelmi szempontból fontos lett volna az igen – és fontos volna ma is.
A kérdés nem került le a napirendről
A 2004-es referendum sikertelensége után a kettős állampolgárság ügye jó időre feledésbe, vagy legalábbis a kudarc okait utólag boncolgató viták szintjére került. A kérdés, igaz csak kampánytémaként, a 2006-os választás előtt került ismét elő, amikor Mikola István, a Fidesz akkori miniszterelnök-helyettes jelöltje, a párt tavaszi kongresszusán, mint voksszerző módszerről a határon túliaknak húsz évre megadandó kettős állampolgárságról beszélt.
A kampányban, majd az új kormány megalakulását követően ismét sokáig nem esett szó a kérdésről, amikor pedig 2007-ben az MVSZ újabb népszavazási kezdeményezést pedzegetett, a pártok már egybehangzóan azzal érveltek, hogy nem a referendum a megoldás. A 2007 végén bemutatott Fidesz program már konkrétan is támogatandó célként említette a lehetőséget, a kormány viszont továbbra is a jogok kiterjesztésének ellenzője maradt.
2008 végén Göncz Kinga akkori külügyminiszter egyértelműen kiállt a kettős állampolgárság ellen, a vízumrendszer könnyítésében nevezte meg a megoldást. A kormány hozzáállásában sok év után végül ez év nyara hozott fordulatot. A frissen hivatalba lépett Balázs Péter külügyminiszter májusban még azt mondta, a kettős állampolgárság megadása bizonyos egyéni helyzetekben megoldás lehet, de ha minden határon túli magyar megkapná, az nemzetközi feszültséget keltene.
A Fidesz e tárgyban nyár közepén benyújtott javaslatáról viszont már mindenki meglepetésére támogatólag nyilatkoztak a kormánypárti politikusok. A két legnagyobb frakció közt az ügyben indult egyeztetések október vége felé már-már megállapodással is kecsegtettek, a kezdeményező Fidesz azonban szintén meglepetésre november elején visszavonta saját javaslatát. A hivatalos indoklás szerint az MSZP időhúzása miatt, valójában a szociális ellátások és a választójog részleteiben feneklett meg a vita, az MSZP ugyanis szigorú garanciákat kötött volna a gyorsított honosításhoz, választójogot például csak az életvitelszerűen itt élőknek és ellátásukat is csak az itt dolgozóknak, vagyis adójukat is Magyarországon fizetőknek adott volna.
Krónika/Berek Patrícia, Joó Hajnalka, MR1 Kossuth
