Európa olyan térség, ahol a legjobb élni, olyan térség, amely kitűnő eredményekre támaszkodhat. Ennek ellenére azt kell mondanunk, hogy Európában a megvetés az uralkodó az Európai Unióval szemben, és az olcsó szélsőséges és populista megoldásokra való hajlás. Jelentette ki Robert Fico szlovák kormányfő az uniós tagországok nemzeti házelnökeinek konferenciáján a pozsonyi várban.
Fico szerint fel kellene tennünk a kérdést, hogy eleget teszünk-e, hogy megteszünk-e mindent, amit tehetünk. A küldöttektől a szlovák kormányfő azt is megkérdezte, hogy nem csak valamiféle sablonos megoldásokat kínálunk-e az európai nyilvánosságnak. Hogy nem lustult-e el egy kicsit az Európai Unió? Nem szeretett-e bele saját magába?
Fico szerint mindnyájan irigykedve tekintünk a kínai befektetőkre, akik, amire csak rámutatnak Európában, azt képesek megvásárolni. „Vajon nem veszítjük-e el a tekintélyünket, ha képtelenek vagyunk közös álláspontra jutni az alapvető kérdésekben? Nem veszítjük-e el a tekintélyünket, ha a külpolitikai kérdésekről nem azonos a nézetünk?” – tette fel a kérdést a szlovák kormányfő.
Robert Fico az Európai Unió jövőjét főleg a tagországok mélyebb kölcsönös tiszteletben tartásában látja. „A dokumentumokból, amelyeket jóváhagyunk, hiányzik az európai szellemiség, pedig nincs jobb élettér az Európai Uniónál” – jelentette ki Fico.
A kormányfő azt állítja, hogy az ő feladata sohasem a kioktatás volt. „Mindig tiszteletben tartottam a más véleményt és a hagyományokat. Hát használjuk ki ezt a sokszínűséget arra, hogy az életünkbe visszatérjen az európai szellemiség. Ha szuverén módon és hitelesen állunk hozzá a dolgokhoz és az emberek megértenek bennünket, én nem tartok az unió jövőjétől” – fűzte hozzá Fico.
Tajani: Európa elkötelezi magát a terrorizmus elleni közös küzdelemre
Az Európai Parlament elnöke, Antonio Tajani szerint ezt a jelzést küldi az uniós tagországok parlamenti elnökeinek mai pozsonyi csúcstalálkozója is. „A terrorizmus elleni küzdelem szükségszerű” – jelentette ki az EP elnöke, hozzáfűzve, hogy a tagországok titkosszolgálatainak is jobban együtt kellene működniük, mivel a terrorizmus nem ismer határokat. Tajani elégedett az Europol tevékenységét ellenőrző közös parlamenti ellenőrző csoport létrehozásáról szóló megállapodás megszületésével. Mint mondta, Európa nehéz időket él, említést tett a brexitről, a veszélyeztetett biztonságról, a fiatalok hosszabb ideje tartó munkanélküliségéről és a migrációról is, amely nyugtalanítja a polgárokat.
Tajani szerint a polgárok megoldásokat várnak, de úgy gondolják, hogy az unió képtelen gyors válaszokat adni a kétségeikre, ami csak további olaj a populizmus tüzére.
Véleménye szerint a populisták szembeállítják az európai projektet a nemzeti érdekekkel, az EP elnöke azonban hangsúlyozta azt is, hogy az európai együttműködés az elmúlt években megmutatta, képes jobb lehetőségeket biztosítani az emberek számára. „Az EU nagyon sok mindent elért a polgárai számára, de a múlt eme eredményei nem elegendőek az európai projekt jövőjéhez” – fogalmazott Tajani, aki szerint többet kell tennünk.
Az Európai Parlament elnöke szükségszerűnek tartja a stabilitást és a polgárok bizalmának visszaszerzését. Ismételten hangsúlyozta az együttműködés fontosságát, illetve az unió konkrét lépéseken keresztül történő közelítését az emberekhez. „Az együttműködés a legfontosabb, hogy szembe tudjunk szállni a populizmussal és a szélsőségességgel” – jelentette ki.
A konkrét lépések közül a fiatalok munkanélküliségének csökkentését említette, valamint az unió versenyképességének növelését. De beszélt a migrációs nyomásról is, rámutatva az Afrika északi részén kialakított hot spotokra is.
Danko: A britek idővel megbánják, hogy kiléptek az unióból
Az uniós tagország parlamenti elnökeinek találkozója után tartott sajtótájékoztatón Andrej Danko szlovák házelnök kijelentette, meggyőződése, hogy Nagy-Britannia idővel megbánja, hogy kilépett az Európai Unióból, egyúttal bízik benne, hogy az unió visszaveszi majd a briteket.
Mint mondta, nincs más út az unión belül, mint az egységé. Danko szerint a tagországok vezetőinek olyan módon kell a politikai hatalmat tartaniuk, amely lehetetlenné teszi a további brexitet. „Meg kell tennünk mindent azért, hogy egyetlen tagországban ne győzhessenek az ilyen hangok” – jelentette ki.
Danko szerint mindenkinek meg kell mutatni, hogy nincs más út, mint az Európai Unió. Főleg Szlovákiában kihívás, hogy a polgárok nagyobb társadalmi biztonságban érezzék magukat, mint ahogyan a régebbi tagországokban érzik, fűzte hozzá a szlovák parlament elnöke.
Azokat a tagállamokat, amelyek védikbiztonságukat, nem kellene kioktatni
„Az erős Európai Uniót az erős és egyenrangú tagállamok teremtették meg és ennek a jövőben is így kell maradnia” – jelentette ki Kövér László a találkozó után.
Kövér László Magyarország álláspontját ismertetve beszélt, a nemzeti parlamentek szerepével illetve az Európai Unió (EU) jövőjével összefüggésben. Az Országgyűlés elnöke rámutatott: a jelenlegi uniós intézményi egyensúlyt biztosító Lisszaboni Szerződés nagy kompromisszumok árán született, s ezért sem kellene megbontani ezt az egyensúlyt, ellenkezőleg stabilizálni kellene azt, mivel ezzel az egyensúllyal elfogadhatóbbá lehet tenni az uniós intézmények működését, mely utóbbira a jelenlegi helyzetben nagy szükség van.
„Erre nagy szükség van, mert (…) nemcsak politikailag hibás gyakorlat, hanem jogilag is megkérdőjelezhető, hogy egy kinevezett, technokratákból álló uniós intézmény, az Európai Bizottság a nemzeti parlamentek kritikus tömegével szembe menve egyszerűen lesöpri az asztalról az Önök képviselőtársai által elfogadott véleményeket” – indokolta állásfoglalását Kövér László, Kiemelte: ezen a gyakorlaton az erős Európa megteremtése érdekében is változtatni kell, mert a demokratikus intézmények, és – ezeken keresztül – az Európai Unió erejét a polgárok bizalma adja.
Az Országgyűlés elnöke a nemzeti parlamentek szerepéről szólva említést tett a visegrádi négyek (Magyarország, Szlovákia, Csehország és Lengyelország) kormányfőinek márciusi, Varsóban tartott kormányfői szintű találkozójáról is, amelyen a V4-ek miniszterelnökei közös nyilatkozatukban leszögezték: erősíteni kell az EU törvényhozói és politikai folyamatai feletti nemzeti szintű ellenőrzést. Hozzátette: a 27-ek állam- és kormányfői Rómában ugyancsak elkötelezték magukat a polgárok véleményének meghallgatása mellett, ám az EB – az unió lehetséges jövőbeni fejlődési lehetőségeit felvázoló – Fehér Könyvében szereplő lehetőségek mindegyike mégis ellentétben áll azzal az elvvel, hogy az EU erősítéséhez csak a tagállami döntéshozatal erősítése vezethet.
„Miközben zajlik a vita, az EU jövőjéről, azonközben az EB folytatja a lopakodó, lépésről lépésre zajló hatáskörelvonást a tagállamok rovására” – világított rá Kövér László, példaként hozva fel egyebek mellett a munkavállalók kiküldetésére vonatkozó irányelvek módosítását, ami komoly fenyegetést jelent az új tagállamok polgáraira.
Utalva a migrációval kapcsolatos nézetkülönbségekre Kövér László leszögezte: azokat a tagállamokat, amelyek védik nemzeti kultúrájukat és biztonságukat, nem kioktatni kellene a szolidaritásról, hanem igyekezetük iránt szolidaritást kellene mutatnia azoknak a tagországoknak, amelyek nemcsak áldozatot hoztak az unió keleti irányú bővítéséért, hanem haszonélvezői is voltak annak.
Kövér László délutáni hozzászólalásában az illegális bevándorlás összefüggésében emlegetett populizmus kapcsán azt mondta: az európai politikai elitben nem mindenki tiszteli az embereket, a valóságot és a demokráciát, és olyanak is vannak, akik populizmust emlegetve száműzni akarják a politikát a valóságból. A házelnök az ilyen „valóságtagadás” példájaként az illegális bevándorlást hozta fel, amelynek egyes politikusok általi támogatása kulturális, társadalmi és politikai destabilizációt fog eredményezni Európában.
„A legjobb módszer a politika és a polgárok közelítésére az, ha mi felelős európai politikusok a huszonnegyedik órában visszatérítjük az európai politikát az európai emberek által megélt valóságba, amíg még nem késő” – szögezte le Kövér László.
(TASR, SITA, MTI/Felvidék.ma)
