Szeretném mindjárt az írásom elején leszögezni, hogy Igor Matovič egyáltalán nem a kedvenc politikusom, mivel tesz és mond olyanokat, amelyek mérföldekre állnak az általam vallott és képviselt értékektől.
Azt azonban meg kell hagyni, néha olyasmit is mond, aminek van igazságtartalma, még ha ki is lóg a lóláb, hogy nagy valószínűséggel nem annyira az igazságérzetét sérti a dolog, sokkal inkább a saját maga láttatására mondja, amit mond.
Mert itt van például ez a levélfelbontogatási ügy, Danko és Kaliňák legutóbbi közös „csínytevése“. Nem áll módomban megítélni, mennyi volt Matovič tiltakozásában a levéltitok megsértése miatt érzett jogos felháborodás, és mennyi a magasra feldobott labda saját maga láttatása céljából való leütése, de nem is ez a lényeg. Hanem az, hogy alapjában véve igaza van, a fehér por és az egyéb biztonságra veszélyes dolgok kiszűrhetők a parlamentbe érkező levelek átröntgenezésével. És igaza van abban is, miszerint ez esetben nem annyira a képviselők jogának megsértése a lényeg, hanem az állampolgár, vagyis az én jogaim megsértése. Ugyanis, ha én magánszemélyként levelet írok valamelyik parlamenti képviselőnek, mondjuk, az általam választottnak, nem biztos, hogy szeretném, hogy olyan alkalmazottak olvasgassák azt, akiket az ellenfélnek tartott párt képviselője, jelen esetben Andrej Danko válogatott oda be, kösse őket ezerszer is a hivatali titoktartás. Mert mindenki tudja, mekkora annak a mondásnak az igazságtartalma, amely szerint az a titok, amelyről kettőnél több ember tud, már nem titok többé.
Nos, Bugár Béla, a Most-Híd elnöke, amikor még az ellenzéki padsorokat koptatta, nagyot ugrott volna maga is a hír hallatára, hogy a neki címzett leveleket a politikai ellenfele felbontatja. A helyzet mára nagyot változott, mondhatnánk száznyolcvan fokos fordulatot vett. A napokban kirobbant hír hallatán, miszerint Andrej Danko egy belügyminiszteri rendeletnek engedelmeskedve felbontatja a parlamentbe érkező névtelen leveleket, valamint – és most jön a lényeg – minden olyan levelet, amely fizikai személytől, tehát nem szervezettől, intézménytől, hanem a „VÁLASZTÓPOLGÁRTÓL” érkezik, úgy nyilatkozott, hogy Matovič a levelek felbontásáról szóló megnyilvánulásával csak a saját gondjairól szeretné elterelni a figyelmet. És igenis biztonsági okokból kell felbontani a leveleket, s ez őt egyáltalán nem zavarja, mondta. S hogy szavainak nagyobb nyomatékot adjon, hozzáfűzte még, tavaly novemberben például Lucia Žitňanská kapott olyan levelet, amely fehér port és radioaktív anyagot tartalmazott.
Én nem tudom, ki vette észre, hogy a Žitňanskának küldött levél nyomokban ameríciumot tartalmaz, de valószínűleg – legalábbis remélem – nem az iktató egyik alkalmazottja a levél felbontása után. Kétlem ugyanis, hogy olyan védőruhával felszerelkezve látna a „gyanús” levelek felbontásához, amely meggátolná, hogy a radioaktív anyag károsítsa az egészségét. Azt meg ugye sem Andrej Danko, sem Robert Kaliňák, de még Bugár Béla sem akarhatja, hogy az alkalmazottaik sorra kidőljenek az esetleg veszélyes radioaktív anyagot tartalmazó levelek felbontogatása miatt. Nyilvánvalóan a veszélyes tárgyak, a fehér por és a radioaktív anyagok is kiszűrhetők a műszeres ellenőrzés során. S azzal egyetlen jóérzésű embernek sincs gondja, hogy ezek a levelek a megfelelő laboratóriumokban folytassák a „pályafutásukat“.
De a biztonságra hivatkozva felbontogatni minden fizikai személytől kapott levelet, mert az szerintük veszélyes lehet, pusztán azért, mert a feladójuk egy közönséges választópolgár, enyhén szólva is gyanús indoklás. Az meg aztán nonszensz, hogy a szerintük vulgarizmusokat tartalmazó, illetve a becsületsértő tartalmú leveleket nem is továbbítják a címzettnek. Mert ugyan minek alapján fogja az iktató alkalmazottja eldönteni, mi a vulgarizmus, és mi a becsületsértő? Ha például egy állami hivatalnok a Smer, vagy az SNS, netán a Most-Híd által odaültetett főnökére nézve kompromittáló dolgokat ír le egy ellenzéki képviselőnek címzett levélben, az iktató alkalmazottja, akinek SNS-es a főnöke, nyilván úgy ítéli majd meg, hogy ez bizony sérti a becsületet…
A levéltitokról a Pallas Nagylexikon még azt írja, hogy az „a másnak szóló levél, távirat vagy más lezárt küldemény felbontásának a tilalma. Az állampolgároknak igen becses joga, mely jogállamban csakis a törvény által meghatározott esetekben sérthető meg”. Nos,nem hiszem, hogy a törvény előírná a képviselők választópolgároktól kapott leveleinek mások általi felbontogatását. Mint ahogy azt sem hiszem, hogy az iktató alkalmazottai a levelek felbontogatásával fogják majd kiszűrni a képviselőknek küldött antraxot vagy radioaktív anyagokat. Sokkal valószínűbb, hogy a kormánypártok így próbálják kiszűrni és megsemmisíteni azokat a leveleket, amelyek rájuk vagy az embereikre finoman fogalmazva nem vetnek kedvező fényt.