A Családok Világtalálkozójának négy napos budapesti rendezvénysorozatának keretében, amely május 25-én, a Demográfiai fórummal vette kezdetét, immár tizenegyedik alkalommal szervezték meg a Családok Világkongresszusát. A két napos eseménynek idén Budapest adott otthont május 26-án és 27-én a Kongresszusi központban. A rendezvény jelmondatául az Építsük a családbarát nemzeteket – Tegyük naggyá a családot! – választották a szervezők, az Emberi Erőforrások Minisztériuma és társszervezője a Nagycsaládosok Országos Egyesülete.
Miért éppen Budapest?
A kongresszus a Családok Budapesti Világtalálkozójának egyik központi programja volt. Nem véletlenül választották tíz nagyvárosi helyszín után most Budapestet. Magyarország ugyanis a családpolitika, a családvédelem emblematikus országa lett, nemcsak Európában, hanem az egész világon. Ezért a magyarországi család és életvédő politikusok, egyházi méltóságok, civil szervezetek vezetői mellett a két nap során a világ számos országából találkoztak a résztvevők neves előadókkal.
A kongresszus célja
A tavaly Tbilisziben megtartott kongresszus igazgatója, Levan Vasadze elmondta, hogy az első tíz kongresszuson azt fogalmazták meg: mit nem akarnak a családok. Most, mikor a kongresszus belépett a történetének második évtizedébe, a hagyományokra szeretnének figyelni. Célul tűzte ki, hogy megtalálja azt az életerőt, amely többet tesz a családokat romboló filozófiák iránti ellenállásnál, meg tudja fogalmazni azt az értéket, amely alapja lehet a normális emberi társadalomnak.
A két nap témái
A program felépítésében ezt a célt figyelembe véve többek között olyan témákkal foglalkoztak, mint a vallás szerepe a családok életében, az oktatás, a hagyományos család hatása a családtagok egészségére, a családbarát közösségek építése, a szexualitás, az anyaság fontossága és szentsége. A hallgatóság az előadásokon, plenáris üléseken, szekciós paneleken képet kapott arról, hogy a világ egyes országaiban hogyan gondolkodnak a család fogalmáról, milyen demográfiai problémákkal küzdenek, a család válságának milyen hatásai vannak.
A családok építéséhez szövetségesek kellenek
Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere kiemelte, hogy a családalapítás, házasság, gyermekvállalás mindenkinek a személyes döntése, amely akkor stabil, ha szeretetben történik. A kormányzatnak ezt tiszteletben kell tartani és a családok építéséhez szövetségeseket kell találni a politikusoknak. Szükség van a nagycsaládos egyesületekre, az elkötelezett civil szervezetekre, az egyházi képviselőkre ebben a szövetségben, amelyet a családokért kötöttek. Hiszen a családokban van a nemzet, Európa és a világ jövője. A miniszter felkérte a résztvevőket, akik szintén a világ minden tájáról érkeztek: „Ünnepeljük ezt az összefogást! Ne csak gondolkodjunk, hanem cselekedjünk, úgy ahogy ez a szövetség összeköt. Oda kell figyelni, hogyan lehet megnyerni az embereket, hogyan lehet vonzóvá tenni az értékeket. Ha a jó népszerű lesz, akkor sikerülhet megváltoztatni az eddigi tendenciákat.”
Nem minden család működik jól
Kardosné Gyurkó Katalin, a Nagycsaládosok Országos Egyesületének (NOE) elnöke arról beszélt, hogy az életben a gyermek azt viszi tovább, amit a családjában megtanul. Akkor is tanul a szüleitől, ha épp nem tudatosan teszi ezt. Ezért nem mindegy, hogy a szülők milyen értékeket adnak át. Hangsúlyozta: tudják, nem minden család működik jól. Nem minden családban ideális az élet, de ezeknek a családoknak segíteni kell, hogy a funkciójukat el tudják látni. Véleménye szerint, ez is a közösség feladata. Elmondta, hogy kisebbségben vannak a nagycsaládok, viszont hisz abban, hogy több gyermek több szeretetet jelent. Szeretnék megmutatni, a magyar nemzetnek és a világ országainak, hogy a gyermekvállalás sokkal több örömöt jelent, mint amennyi fáradtságot.
Elmulasztani a legbelsőbb emberi értéket a gyermekvállalást, a családot – megéri?
Számos kritika, támadás érheti azt a családpolitikát, amely a gyermekvállalást hangsúlyozza, mint a nemzet megmaradásának eszközét. Megkérdőjelezhető az is, hogy az anyagi támogatásokkal el lehet-e érni a nemzet reprodukcióját. Vitatható miért és miben gondolkodik másképp az a férfi és az a nő, akik vállalják, hogy három-négy-öt gyermeket szeretnének és a kívánt gyermekek meg is születnek a családjukba. Csodabogárnak tekintjük-e őket mikor hat gyerekkel próbálnak felszállni a buszra?
Kisebbségben vannak ezek a családok. Az érték, amit hordoznak viszont nem vitatható és nem új keletű. A család kívánt együttélési forma, amely kiállta az idő próbáját, ahogy arra az egyházi méltóságok is felhívták a kongresszus figyelmét.
Erdő Péter bíboros arról szólt, hogy a család adja vissza a reményt az embernek. Ezért az európai egyháznak meg kell fogalmazni a házasság objektív igazságát, illetve minden területen meg kell fogalmazni a családra és a házasságra vonatkozó igazságot. Az egyháznak állítani kell, hogy a család és a házasság intézménye Istentől van.
Bíró László családreferens püspök egy régi magyar szólást emelt ki: „Amit a magyar ember megünnepel, az van, amit nem, az nincs!” A család, az élet feletti öröm, ezért méltó ünnepelni a családot!
Gáncs Péter evangélikus püspök a családok helyreállításának, megőrzésének, építésének a felelősségét hangsúlyozta, valamint azt, hogy a férfinak és a nőnek fel kell fedezni az örömöt a gyermekvállalásban.
Steinbach József a Református Egyház püspöke elmondta, a házasság és a család a nemzet alappillére. Istentől készített alapvető életrend, amely minden további rend alapja. Ennek az életrendnek Isten ajándékot adott. Bemutatta, hogy az egyház számos területen foglalkozik a családok építésével, gondozásával, a jegyesek felkészítésével, amelyet nagyon fontos területnek tekintenek. Vallja, hogy ha mindenki a saját hazatáját rendben tartaná, jobb lenne a világ!
Az ember társa Istennek a teremtésben
Köves Slomo nagycsaládos vezető rabbi kiemelte, hogy a zsidó hagyomány felhívja a figyelmet a teremtés történetére, a kommentár pedig arra a különbségre, hogy minden élőlény sokaságban lett teremtve, míg az ember csak egymagában. Majd hordozóként az oldalbordából Isten megteremtette a segítőt, mert nem jó az embernek egyedül lenni. Véleménye szerint nem demográfiai, nem kulturális, nem nemzetgazdasági kérdés ez. Többről van szó. Az ember ugyanis társa lehet Istennek a teremtésben. A férfi és nő egyediségéből, különállóságából megteremtik a közös értéket, a gyermeket. „Akinek ez a teremtés csodája nem adatik meg, az elmulasztja a legbelsőbb emberi értéket” – hangsúlyozta a rabbi.
A család elleni támadás az ember önmaga elleni támadása, a válás, az abortusz, a családi szerepek lealacsonyítása, eltávolítja az embert az Istentől, véli Dimitry Smirnov, az Ortodox Egyház képviselője.
A Baptista Egyház képviseletében Szingapúrból Lawrence Khong vezető lelkész elmondta, hogy keleten és nyugaton is változnak az értékek. Egyfajta erkölcsi visszalépés tapasztalható, szexuális forradalom és a szégyentelenség kultúrája dívik az egész világon. Az egyházak feladata, hogy segítsenek ellenállni az erkölcsi rombolásnak.
A programon részt vettek a Kárpát-medencei Családszervezetek Szövetségéhez és a Családlánchoz csatlakozott felvidéki tagszervezetek meghívott vezetői és képviselői is, Dr. Tóth Attila, a Fecske Nagycsaládos Egyesület, Pásztor Csaba, a MÁNCSE, Győri Margit és Szegedi Ildikó, a FEMIT és Hideghéthy Andrea, a SZAKC képviseletében.
