Egynapos hivatalos látogatásra Pozsonyba érkezett Knut Vollebaek. Az EBESZ kisebbségi főbiztosa a sajtónak nyilatkozva arra nem válaszolt, hogy a szlovák nyelvtörvényt jónak tartja-e, a végrehajtási rendeletek elfogadását viszont fontosnak nevezte, a törvény gyakorlati alkalmazásának ellenőrzésében szerepet szán hivatalának is, és úgy véli, a meglévő egyensúlytalanság kiegyenlítése érdekében mielőbb el kell fogadni a kisebbségi nyelvhasználatra vonatkozó új szabályozást is.
Knut Vollebaek nem lát abban kivetnivalót, ha egy állam védi nyelvét, de fontosnak tartja azt is, hogy az államnyelvvédelmi-törvény miatt ne csorbuljon a kisebbségi nyelvhasználat sem. Az EBESZ főbiztosa elvárja a szlovák kormánytól, hogy felügyelje a törvény alkalmazását – ebben a folyamatban a hágai testület is aktívan részt kíván venni. Ezt a főbiztos a sajtó képviselőinek nyilatkozta, miután találkozott a szlovák diplomácia vezetőjével. Arra az újságírói kérdésre azonban, hogy jónak tartja-e a jóváhagyott alkalmazási rendeletek után a törvényt, Vollebaek kitérő választ adott, arra hivatkozva, hogy ez inkább politikai vita tárgya lehetne, és ilyesmibe nem bocsátkozik. Leszögezte: nemzetközi egyezményt a törvény önmagában nem sért, minden a végrehajtásán múlik. Az alkalmazási rendeleteket – amelyek kidolgozásában szakértőivel együtt sokat segített – elfogadhatónak tartja, de úgy véli, a kormánynak a törvényben és a rendeletekben foglaltakról átfogó információs kampányt kellene indítania.
Korábbi álláspontjával összhangban most is kitért az EBESZ főbiztosa az államnyelvtörvény és a kisebbségi nyelvhasználat közti egyensúlytalanságra, amelyet a kisebbségi nyelvhasználat jogszabályozásával lehet rendezni. Mint mondta, tudatában van, hogy az elkövetkező hónapokat már a parlamenti választások határozzák meg, így az új szabályozás elfogadására aligha van idő, viszont úgy véli, a törvény előkészítését még ennek a kormánynak meg kell kezdenie, s bár a törvényalkotást mindig a kormányzat határozza meg, abba az érintetteket, vagyis a kisebbségek képviselőit is be kell vonnia. A kisebbségi nyelvhasználati törvény megalkotási folyamatában részt kíván vállalni az EBESZ is. Vollebaek leszögezte: az államnyelvtörvény szigorodott, érinti a természetes személyeket és a magánszférát is, tehát ennek megfelelően kell hozzányúlni a kisebbségi nyelvhasználati szabályozáshoz is.
Kevésbé volt diplomatikus a szlovák külügyér. Miroslav Lajčák a nyelvtörvény kapcsán hazugságkampánnyal vádolta meg Magyarországot. Gyerekesnek nevezte, hogy a magyar fél az amerikai kongresszust akarja belevonni a vitába. A szlovák külügyminiszter a szécsényi megállapodást is számon kérte Budapesttől, és ismét elhangzott a magyarországi kisebbségpolitika kritikája is. A szlovák diplomácia elfogadhatatlannak tartja, hogy Magyarország pénzalapot hozzon létre a nyelvtörvényből adódó büntetések kifizetésére. Ez nem standard, és nem európai eljárás – fogalmazott Lajčák, hozzátéve, Szlovákia az ügyben kikéri majd az Európai Bizottság véleményét is. Vollebaek meglehetősen visszafogottan nyilatkozott ez ügyben, arra hivatkozva, hogy még nem rendelkezik kellő információkkal, de úgy véli, egy ilyen döntést bilaterális tárgyalásnak kellett volna megelőznie. A főbiztos tehát a sajtónak nem igazolta vissza Juraj Horváthnak, a parlament külügyi bizottsága elnökének a szavait, Horváth ugyanis a külügyi bizottságban folytatott tárgyalás után azt mondta, a főbiztos nem tartja standard eljárásnak a pénzalap létrehozását, és ez ellentmond az EBESZ ajánlásainak is. Az emberi jogi bizottságban ez nem került terítékre. Berényi József bizottsági elnök a tárgyalást összegezve elmondta, elsősorban a kisebbségi nyelvhasználat és a nyelvtörvény közti egyensúlytalanságokról volt szó. A politikai pártokkal folytatott megbeszélést követően Bugár Béla a Most-Híd küldöttségének vezetője elmondta, tájékoztatták a főbiztost, hogy a nyelvtörvény félelmet kelt, és egyetértettek abban, hogy szükség van a kisebbségvédelem átfogó rendezésére.
Knut Vollebaek holnap Budapestre látogat.
Felvidék Ma, mj
