A Besztercebánya megyei önkormányzás nagy változtatást igényel. A jelenlegi ciklusban a smeres többséggel állandó harcot kellett vívni, s Kotleba személyében olyan megyeelnökünk volt, aki nehéz helyzetbe hozta a magyar képviselőket. A kiskaput Rimaszombat polgármesterén, Jozef Šimkón keresztül keresték. November 4-én egy újabb lehetőséget kap a járás, hogy erős képviselete lehessen a gömöri régiónak.
A Rimaszombati járás Besztercebánya megyében a 9. választókörzet. Összesen 6 képviselőt lehet választani a 48 főből álló listából. A Magyar Közösség Pártja jelöltjei a következők: 4-es számmal Auxt Ferenc (65 éves) rimaszombati vállalkozó, az MKP járási elnöke; 12-es számmal Cziprusz Zoltán (28 éves) rimaszombati építész, az MKP Országos Elnökségének a tagja; 19-es számmal Juhász Péter (45 éves) rimaszombati főorvos; 39-es számmal Rigó László (60 éves) rimaszombati alpolgármester. A teljes listát ITT tekinthetik meg.
Auxt Ferenc vállalkozó a második négyéves ciklusát töltötte megyei képviselőként. 65 éves, nős, 3 gyermeke van, Rimaszombatban él. Továbbra is szeretne részt venni a régió oktatási, kulturális és infrastrukturális fejlesztésében. Vegyes érzésekkel zárta az elmúlt választási időszakot.
„Nem volt kellemes négy év. Mindig éreztük, hogy egymásnak feszül a Smer és a hivatal Kotlebával az élen, aki végig ironikus és cinikus volt. Mi, az öt MKP-s (Csúsz Péter Losoncról, Jámbor László Apátújfaluból és Auxt Ferenc, Juhász Péter, Rigó László Rimaszombatból – szerk. megj.) pedig őrlődtünk a malomkövek között. Ezért mindent megtettünk, hogy a számunkra nem megfelelő erőviszonyok mellett lobbizással valamit azért elérjünk. Feketelistás lett a megye, mivel Kotleba emberei között illegális foglalkoztatottakat találtak, így ez rányomta a bélyegét az elmúlt négy évre, leállították az uniós források felhasználását. Mindent a megye költségvetéséből kellett megoldani. A megye nem volt tárgyalópartnere a magyar félnek, ennek ellenére Rimaszombat város maga többet kapott, mint négy évvel ezelőtt. Sikerült kiharcolni a kerékpárutat, a tamásfalvai körforgalmat” ‒ értékelt Auxt Ferenc.
„Sajnos, az érdeklődés nagyon kicsi a megyei választások iránt. A megyei hatásköröket úgy szoktam magyarázni, hogy jó úton, jó iskolában, jó egészségügyi központban, megfelelő tömegközlekedéssel javulnak az életkörülmények, s mindez megyei hatáskörbe tartozik. Bízom benne, hogy egy sokkal jobb légkörű megyei önkormányzat áll össze november 4-én, s egy sokkal jobb elnök és megyei hivatal várja majd az új képviselőket, hogy a célkitűzéseket megvalósíthassuk” ‒ nyilatkozta Auxt Ferenc a Felvidék.ma-nak.
Kifejtette, hogy eddig nagyon mostohán kezelték az egyházi és a magániskolákat. Elmondta, hogy a Rimaszombat számára sikertelen legutóbbi megyei ülést, ahol nem szavazták meg a Magán szakközépiskola első osztályát, megismétlik november 6-án. „A Smer képviselőiben megszólalt a lelkiismeret, felhívtak bennünket és közölték, hogy hajlandóak megszavazni az iskola osztályait, terjesszük be újra a kérelmünket. Ez legalább egy kedvező eredmény lenne a négyéves ciklus végére, hogy el tudjuk felejteni azt a sok kellemetlen pillanatot és érzést, amit átéltünk. Nehezen tudjuk megértetni a kollégákkal, hogy az anyanyelvi oktatás mélyebb, nagyobb tudást ad a gyereknek” ‒ tette hozzá.
„Ott kell lennünk a megyei önkormányzásban, hogy lássák, van egy kis csoport, amelynek fontos ez a déli régió. Csak így tudunk kiállni az itteni emberek érdekeiért. A jelenlétünkkel amolyan mementóként vagyunk jelen, hogy figyelmeztessük őket, hogy mi is itthon, otthon szeretnénk lenni” ‒ mondta.
Cziprusz Zoltán építészmérnök, 28 éves, nőtlen, Rimaszombatban él. Fiatalos lendületet vitt a kampányba, s ezt akarja képviselni a megyei önkormányzatban is. Városi képviselőként már tapasztalatot szerzett, s a pártban az országos elnökség tagjává választották. Célja, hogy újra sikeres régióvá változtassa Gömört. „Ehhez fontos lépcső a megye, mert a mindennapi életet befolyásoló jogkörei vannak. A kulturális alap mellett egy gyermektáboralap létrehozását is kezdeményezném, hogy a gyermekek az iskolai szünidőkben ne csak a tévé és számítógép előtt üljenek, hanem vegyenek részt különböző táborozásokon” – mondta. A vele készült beszélgetésünket ITT olvashatják.
Juhász Péter sebész főorvos, jelenleg is megyei képviselő. 45 éves, nős, 4 gyermek édesapja, Rimaszombatban él. Célja a régióban élők helyzetének javítása, elsősorban az egészségügy területén tevékenykedik a megyében is. Szívügye, hogy a rimaszombati kórház B pavilonját befejezzék és átadják.
„A járás magyarságának a helyzete nem túl rózsás. Nagyon sok fiatal elvándorol, mert nem talál megélhetést szülőföldjén, és sajnos jelentős az asszimiláció is a magyar értékek feladásával. Az elmúlt választási ciklusban a Kotleba-jelenségnek és a Smer-Kotleba párharcnak köszönhetően nagyon bonyolult helyzet alakult ki a megyén. Az uniós források befagyasztásával a megye gazdasági és politikai kényszerpályán mozgott és mozog a mai napig. Minden fejlesztési lehetőség ennek a függvényében zajlott. A 49 tagból álló testületből 4 magyar és egy félmagyar képviselő próbált eredményeket elérni a déliek javára a 27 tagú Smer-es többség és Kotleba háborújának a hátterében, kisebb-nagyobb sikerrel” – emlékeztetett Juhász Péter.
Elmondta, hogy a lakossági fórumok rádöbbentették, hogy majd 20 év elteltével az emberek jelentős részének még mindig nincs pontos fogalma a megyei kompetenciákról. Mint kifejtette, a másik tapasztalata, hogy továbbra is nagy az érdektelenség és az apátia.
„A lehetőségeinkhez mérten próbáltunk a lakosság elé tárni egy reális jövőképet, amit megfelelő részvételi aránnyal el lehet érni. A szakmámból kifolyólag az egészségügyhöz értek a legjobban, ezért a rimaszombati kórház ügyét próbáltam és próbálom felkarolni. A jövő nagy kihívása a magyar iskolarendszer megőrzése és újragondolása, mert a jelenlegi helyzet iskoláink létét fenyegeti. Ez engem kétszeresen is érint, mert amellett, hogy a közösséget próbálom szolgálni, szülőként 4 gyermekemnek is próbálok magyar jövőt biztosítani Gömörben. Azt gondolom és vallom, hogy a fogyással párhuzamosan tisztulunk is, és akik bármi áron meg akarunk maradni magyarnak, nagyobb eséllyel tudunk erős és életképes közösségeket alkotni és megtartani” – nyilatkozta a Felvidék.ma-nak Juhász Péter főorvos.
Rigó László, Rimaszombat alpolgármestere, megyei képviselő. 60 éves, nős, két gyermek édesapja. Célja elősegíteni a Rimaszombati járás szociális, gazdasági, kulturális és oktatási fejlődését. Jelenleg is megyei képviselő. Érdeklődésünkre elmondta, hogy bár nehéz volt a 2013-2017-es ciklusban a munka, azért sikerült közel 48 km úthálózatot felújítani, kerékpárutat építeni, s megépülhetett a rimaszombati körforgalom is összesen 2,9 millió értékben.
„Szeretnénk elérni a két határátkelő megépítését. Ezt csak előkészíteni érkeztünk Zabar-Péterfala és Ózd-Susa-Rimaszécs között. Az infrastruktúra fejlesztése által új munkahelyek megteremtése is adott lesz. Már ajánlatot kaptunk egy ózdi amerikai képviseletű cégtől, 200 embert tudnának járásunk déli részéről alkalmazni. Ez a folyamat már beindult, találkoztunk a menedzser asszonnyal” – vázolta fel Rigó.
A járásban Négy év Kotlebával címmel rendeztek lakossági fórumokat. Több helyen szinte számonkérték a Magyar Közösség Pártján, hogy együttműködik azzal a polgármesterrel, aki Kotlebával is szimpatizál. Jozef Šimkóról, Rimaszombat polgármesteréről van szó, aki jelenleg is megyei képviselő, s ezúttal is függetlenként indul a választásokon. Már csak megyei képviselőjelöltként méretteti meg magát, az elnökjelöltséget visszamondta. Tudjuk, Kotleba eddig nyilvánosan nem támadott a magyarságra, de mivel soviniszta nézeteket vall, csak idő kérdése, hogy mikor fordul a magyarok ellen is.
„Az MKP a városi önkormányzásban többségi koalícióban dolgozik, és semmi akadályát nem látja a polgármester, hogy közösen együttműködjünk. Hiszen a négy évet is úgy húztuk le, hogy egymás javaslatait mindig tudtuk támogatni, remélem, hogy ez a viszony megmarad. Le kell szögeznünk, hogy Kotleba nézeteit csak 70%-ban támogatja. A roma és zsidó kérdést, illetve a szlovák nemzeti felkelést érintő nézeteivel nem ért egyet Šimko. S ezt Kotlebának nagyon határozottan meg is mondta” ‒ hangsúlyozta Rigó. Hozzátette, hogy a Magyar Közösség Pártja tudatosítja, hogy Gömörben foglalkozni kell a romakérdéssel. „A felemelkedés csak közösen fog menni. Ha jól megy az egyiknek, csak akkor lesz jobb sorsa a másiknak is. S mi nem kiválasztott településekért akarunk dolgozni, hanem az egész járásért, hogy előbbre vigyük mindennapi életünket” ‒ nyilatkozta a Felvidék.ma-nak Rigó László.
Az MKP Rimaszombati járásának kampányrendezvényei jól sikerültek. A képviselőjelöltek humoresteket, zenés délutánokat, fesztiválokat támogattak, személyes kapcsolatot teremtettek a választókkal. Járták a falvakat, s elmagyarázták az embereknek, hogy a megyének nagyobb a súlya, mint gondolják.
A kampányzáró rendezvényre október 30-án került sor.
November 4-én azonban nehezebb választások elé nézünk, mint négy éve. A 48 jelöltből legalább 16 magyar. Mindenkit arra kérünk, hogy magyar jelöltet támogasson, hogy a magyar szavazatok ne forgácsolódjanak szét. A járásban hat személyt lehet karikázni. Az Auxt‒Cziprusz‒Juhász‒Rigó négyes felkészült, tapasztalt csapat. S mellettük még mindig jut két karika más választott jelöltre is.