A mai médiát, sajtót, gyakran éri az a vád, hogy csak a szenzáció érdekli, a bulvárhírek uralják, a minél véresebb tragédiák. Nos, muszáj a mai sajtót megkövetnem, mert régen se volt ez másként.
Példának okáért, itt van a Prágai Magyar Hírlap, a két háború közti csehszlovákiai magyarság vezető politikai napilapja. Az újság tartalmának mintegy 70 százalékát bulvár anyagok, rendőrségi tudósítások töltötték ki, és a fennmaradó rész maradt a bel- illetve a külpolitika eseményeire, elemzésekre.
Az 1938-as év első hónapjait három szenzációs esemény uralta, amelyeket napról napra követhettek az olvasók. Szinte úgy, mint manapság a szappanoperákat.
Az elsőről, Apponyi Geraldine grófnő és I. Zogu albán király esküvőjéről már írtunk. A másik hasonlóan szenzációs történet, amely ezekben a hetekben lázban tartotta az olvasókat, az a Papanin-expedíció sorsa volt.
Ivan Dimitrijevics Papanin szovjet sarkutazó és három társa volt az első, akik meteorológiai állomást létesítettek az Északi-sarkon, egy jégtáblán. A jégtábla azonban Dél-Grönland partjainál már annyira megolvadt, hogy mentőakció szervezése vált szükségessé. Több mentőakció is indult, azonban a rossz időjárás nehezítette a mentés körülményeit. A Prágai Magyar Hírlap pedig naponta izgalmas tudósításokban számolt be a fordulatokról.
A harmadik szenzációnk egy igazi kémregénybe illő történet. 1938 elején Teodor Butenko, a Szovjetunió /a kor szóhasználata szerint Szovjetoroszország/ bukaresti ügyvivője eltűnt a lakásáról. Először mindenki merényletre gondolt, és a nyomozás is ebben az irányban indult meg, amit az is megerősített, hogy a ház folyosóján, ahol lakott, vércseppeket találtak. A kémtörténetek állandó szereplője a titokzatos, gyönyörű szőke nő, aki itt is felbukkan, és egy ideig a rendőrség is azt hiszi, hogy egy szimpla szerelmi ügyről van szó.
Csakhogy egy igazi kémtörténetben mindig vannak csavarok, és ez ekkor is beigazolódott. Butenko pár hét múlva Rómában bukkant fel, és kért menedékjogot. Egy lapnak is nyilatkozott, miszerint régóta tervezte, hogy valamilyen módon elmenekül a szovjetből. A diplomata pályát is ezért választotta. A végső lökést pedig az jelentette, amikor megtudta, hogy otthon a feleségét és a kisfiát letartóztatták.
A Butenko ügy érdekes mellékszála, hogy az egyik magyarországi újság munkatársai felkutatták Butenko Nyíregyháza mellett élő bátyját, aki a világháborúban hadifogolyként került Magyarországra. A háború után megnősült, családot alapított és gazdálkodóként élt.
Hát ezek voltak azok a bulvárszenzációk, amelyek 1938 elején a Prágai Magyar Hírlap olvasóit foglalkoztatták. Azért érdemes velük behatóbban foglalkozni, mert az érdeklődőknek ezek a hírek is annak a kornak a lenyomatát adják.
