A Sme napilapban tette közzé kommentárát Juraj Hrabko publicista az állampolgárságról szóló törvény körüli huzavonáról, több érdekes meglátást fogalmazott meg benne. Az írás magyar fordítását most honlapunk látogatói is elolvashatják.
Nehéz lesz megegyezésre jutni az állampolgárságról szóló törvényben. Mondhatni, ez a feladat meghaladja a kormánykoalíció lehetőségeit és képességeit. A koalíció egyetlen sikere ez idáig ebben az ügyben az, hogy az MKP elnöke, nem mondja meg, hogy már magyar állampolgár-e.
A kibővített koalíciós munkacsoport és a pártvezetők ezúttal sem tudtak megbirkózni az állampolgárságról szóló törvény módosításával. Hozzá kell tennünk azonban, hogy tekintettel a munkacsoport egyes képviselőinek pártérdekeire, ez valóban nem könnyű feladat. Másként szólva – meghaladja a koalíció lehetőségeit és képességeit.
Érvényes ez általánosságban véve is, de főleg ha felelevenítjük a jelenlegi kormánykoalíció előző választási időszakban tett szóbeli megnyilvánulásait és tetteit. Néhány kivételtől eltekintve az akkori koalíció módosító javaslatai ellen szavaztak, legyen szó akár a hazafiassági törvényről, a nyelvtörvényről, a sajtótörvényről, az állampolgárságról szóló törvényről és még egy sor egyéb törvényről. Ma pedig csak kozmetikai módosításokat hajtanak ezeken végre, egyébként meg hatályban hagyják azokat. Azért, mert ez megfelel számukra – másként történik a politikacsinálás ellenzékben és másként koalícióban.
Látható és virtuális következmények
Tény, hogy a koalíciónak tagjai a kezdő SaS-osok és a KDH matadorjai is, elavult elméleteikkel a nemzeti érdekekről. Állítólag ha a magyar politikusok Szlovákia területén kampányolnának, az veszélyeztetné a nemzeti érdekeinket, magyarázta a belügyminiszter, Daniel Lipšic.
Pedig arról, hogy milyen módon fog itt bárki is kampányolni, nagygyűléseket és egyéb politika esztrádműsorokat tartani, csak Szlovákia illetékes hatóságai dönthetnek. Ezenkívül meg senki sem képes jobban sérteni nemzeti érdekeinket, mint a saját pártembereink. A következmények meg láthatóak, nem csak feltételezhetőek vagy virtuálisak.
Mint ahogy most is. Az arról szóló hír, hogy a koalíció nem terjeszti elő a parlament márciusi ülésére az állampolgárságról szóló törvény módosítójavaslatát, remek. A koalíciós politikusok, Bugár Bélától Daniel Krajcerig, vagy fordítva, ugyanis egyhangúlag állítják, hogy megegyezés nélkül nincs értelme.
Ráadásul a parlament elutasította a Fico, Faič és Čaplovič műhelyéből származó képviselői módosító javaslatot. S a házszabály szerint ugyanabban a kérdésben leghamarabb hat hónap múlva terjeszthető elő új javaslat. Vagyis a nyári szünet után. És valószínűleg a magyarországi alkotmánymódosítás után, amelyet valahogy alig bírnak kivárni.
Miért hallgat Berényi?
Természetesen, a hathónapos határidőről lehet vitatkozni. Példának okáért, mivel nem a módosító javaslat elutasításáról volt szó, csak az elutasítás szándékáról. Vagy, hogy az új javaslat mégse lesz ugyanolyan. Rendben. De semmilyen vita sincs arról, hogy nem az előző, hanem a jelenlegi kormánykoalíció a felelős azért, hogy a törvény, amelynek értelmében az ország elveszíti állampolgárait a világ minden részéről, még mindig hatályos.
Ahelyett, hogy hatalomra kerülése után azonnal megszüntette volna azt és azután – ha már annyira akarja – egy másikat készített volna. Vagy Magyarországgal egyezkedett volna a bilaterális szerződés ügyében – de kellő komolysággal, nem pedig burkolt módon, úgy, hogy a szerződésjavaslatot valamennyi koalíciós pártelnök, a kormány és a parlament sem ismeri.
Egészen addig folytatódni fog a jelenlegi paradox helyzet. Bugár Béla az MKP-val és Magyarországgal együtt a mellett van, hogy Szlovákia polgárai ne veszítsék el szlovák állampolgárságukat, csak mert egy másikra szert tettek. A többi szlovákiai politikai párt pedig ez ellen.
Az egyetlen siker, amelyet ebben az összefüggésben a koalíció politikájával elért, hogy az MKP elnöke, Berényi József egyelőre nem mondja meg, hogy megkapta-e már a magyar állampolgárságot vagy nem. De az ő hallgatása is súlyos kérdéseket vet fel. Azért nem mondja meg, mert még nincs magyar állampolgársága, vagy azért, mert már van? És ha már van, nem veszélyezteti a nemzeti érdekeket? Nem kellene őt behívni kihallgatásra? Nem kellene házkutatást tartani nála, átvizsgálni a kocsiját és a nyaralóját, ha van neki? Vagy ha nincs is neki? És nem Magyarországon van nyaralója? És ha egyáltalán nincs nyaralója, miért nincs neki? És mije van, ha nyaralója nincs?
Bizony, a koalíciót még rengeteg munka várja. Ki tudja, lesz-e ideje kormányozni is.
Sme, Juraj Hrabko, ford. DÉ, Felvidék Ma
