Hatvani Istvánról keveset tudunk. Nincs kultusza. Viszont Rimaszombatban cserkészcsapat viseli a nevét, a Fő téren emléktábla és most a múzeumban időszakos kiállítás tiszteleg előtte. A Kerényi Éva által szerkesztett tárlat és kiállítási katalógus az első publikáció, mely megjelent róla szlovák és magyar nyelven.
Hatvani István 301 évvel ezelőtt, november 21-én született, erről ma is megemlékezik a 4. sz. Hatvani István Cserkészcsapat. Tavaly Debrecenben, a működési és nyughelyén ünnepi konferenciával és időszakos kiállítással emlékeztek rá. Rimaszombatban a városházán grafikai tárlatot, a Csillagházban tanári konferenciát szerveztek Hatvani István, a magyar polihisztor címmel a professzor születésének 300. évfordulója tiszteletére. Az előadások anyaga most jelent meg tanulmánykötetben Ádám Zita szerkesztésében.
Ősszel a rimaszombati Gömör-Kishonti Múzeumban Kerényi Éva történész gondozásában nyílt meg a jubileumi tárlat, mely 2020. január 31-ig tekinthető meg.
Cserkészek a kiállítás megtekintése közben (Fotó: Gecse Attila/Felvidék.ma)
Ezen a kiállításon, mely Szlovákiában elsőként tárja fel a tudós Hatvani István szerteágazó munkásságát, tömören összefoglalnak mindent, amit tudni érdemes a hírességről és a korról. A kétnyelvű kiállítás átlátható a kisebb korosztály számára is, interaktív elemeket is tartalmaz. A tárlat szakmai közreműködője Gáborjáni Szabó Botond, a Debreceni Református Kollégium Múzeumának és Nagykönyvtárának igazgatója.
„A kiállítás nagyon sok szimbólumra épül. A tablókon a fekete-vörös váltja egymást, ami Hatvani István korát szimbolizálja. Kora a küzdelmek kora volt: protestánsként harc a katolicizmus uralmával, tudósként a kor mentalitásával szemben. A vörös jelzi még a dinamizmust, a vért, a harcokat” – világított rá Kerényi Éva.
A Felvidék.ma-nak adott interjúban kifejtette, hogy Hatvani kora egyik legfelkészültebb polihisztora volt, aki a tudományok különféle területein hallatta a szavát. A róla készült olajfestményen (Weisz János, 1755) is feltűnnek a szimbólumok, egyrészt teológus (kehely), másrészt orvos (könyv és a koponya) volt. Az egyes tárlók is úgy vannak felépítve, hogy egy-egy szakterületet szimbolizálnak.
Hatvani István-kiállítás Rimaszombatban (Fotó: Pósa Homoly Erzsó/Felvidék.ma)
A papi hivatását egy keresztelőkészlettel jelenítik meg. A másik vitrinben a nyugaton vásárolt könyvei láthatók, melyek közül az egyik a saját kézjegyével van ellátva. A következő tárgy, egy 18. századi fizikai taneszköz láttán elgondolkodhatunk azon, hogy hiába voltak a kecsegtető állásajánlatok a nyugati protestáns főiskolákról, ő mégis a Debreceni Református Kollégiumot választotta.
Abban az időben a filozófiához tartozott a fizika, a vegytan, a csillagászat, a természettudományok különféle ágai, a társadalomtudományok bizonyos válfajai, mind a jog, a matematika, a bölcselet, s ő minden területen kiváló tanár és kutató volt, elsőként oktatott kísérletekkel, így maradhatott rajta az „ördöngös professzor” jelző.
Kísérletei legendás hírnevet szereztek a rimaszombati származású debreceni professzornak
Mint megtudtuk, kezébe vette a kollégium egészségügyének irányítását, s ő volt az első iskolaorvos Magyarországon, emellett a debreceni gyógyszertárak főfelügyelői tisztségét is betöltötte. A legismertebb eszköz, mely a személyéhez kapcsolódik az „Electrica machina”.
„A nagyváradi termálvizekről írt kötete is jelentős. Ő mérte fel elsőként minőségi és mennyiségi szempontból a nagyváradi forrásvizeket. Kézirataihoz hasonlóan értékes könyvtárhagyatéka is szétszóródott az idők folyamán. Ezért nagyon értékes az a pár darab, ami megmarad” – mondta Kerényi Éva.
A kiállításmegnyitón a cserkészek is közreműködtek (Fotó: Gecse Attila/Felvidék.ma)
Érdekesek a Hatvani Istvánhoz kapcsolódó anekdoták irodalmi feldolgozásai, hiszen több magyar írót, így Arany Jánost, Jókai Mórt, Mikszáth Kálmánt is megihletett.
A Magyar Faust különös élete a mai korban Győrei Zsolt és Schlachtovszky Csaba íróknak is témát adott, s megjelent a Magyariné szeretője ördögregény, melyben megidézik Hatvani alakját. A könyvet a tavalyi tanári konferencia anyagát tartalmazó kötettel és a Gömör-Kishonti Múzeum ma is látható kiállítása alkalmából megjelent katalógussal Juhász Dósa János mutatja be a szerzőkkel folytatandó beszélgetés során november 26-án a rimaszombati Csillagházban.
Az igényes kiállítási katalógus képes mellékletében Kerényi Éva gyűjteményeként megtekinthetjük az eddig feltárt hagyatékot, köztük latinul írt önéletrajzának a kéziratát, pecsétes leveleiből párat, eredeti aláírásait néhány könyvben, dokumentumban, kézzel írt orvosi receptjeit, úti jegyzeteinek kéziratát.
Az örökség a vejeire szállt, s idővel elkallódott, utódai gondatlansága miatt nem maradt fenn az utókor számára. Múzeumokban, levéltárakban Szlovákia területén semmilyen emlék, irat nem található róla. Így mindennek, amit ma láthatunk, nagyon becses értéke van.
A katalógus egyik oldala (Fotó: Pósa Homoly Erzsó/Felvidék.ma)
„Hatvani mentalitásában meghaladt a kort, melyben élt. A tanszéken majdnem lemondatták, a meg nem értettség végig elkísérte. Korábban foglalkoztam Ferenczy Istvánnal is, s mindkettejüket ugyanaz a sors kíséri. Ugyanazt a pályát járták be, Rimaszombatban születtek, katolikus világban protestánsként álltak helyt, mindkettejükben benne volt a tudásvágy, nyugaton végezték szakmájukat, hazajöttek. Itthon viszont egyikükkel sem tudott a társadalom mit kezdeni. Ferenczy bukott művészként hazajött, Hatvani húzta 40 évig, de hagyatéka mindkettejüknek elkallódott. Az utca embere, vagy a diákcsoportok, akik a múzeumba látogatnak, nem tudják Rimaszombatban sem, hogy kik voltak ők” – foglalta össze Kerényi Éva.
Kifejtette, szeretné, ha a kiállítás által is tudatosulna az emberekben a jelentőségük. Elárulta, hogy a következő kutatási területe viszont mindettől eltér, a múzeum egzotikus egyiptomi, indiai gyűjteményeinek néz utána… Kíváncsian várjuk.
