Szlovákiában nem büntetik a magas szinten elkövetett korrupciót, véli Gabriel Šípoš, a Transparency International Slovensko (TIS) elnöke. Ezt mutatja a Transparency International által felállított 2019-es korrupciós világranglista is, melyen Szlovákia az 59. helyet foglalja el. Az előző évhez képest az ország két hellyel lejjebb csúszott. A választási ciklus elején, 2016-ban még az 54. volt, azóta tehát öt helyet rontott.
Az uniós tagállamok közül csak öt ország szerepelt rosszabbul, mint Szlovákia: Magyarország, Görögország, Horvátország, Románia és Bulgária. A posztkommunista országok közül a legjobb helyen Észtország végzett, amely a világranglista 18. helyét foglalja el. A legtöbb kelet-európai állam rosszabb eredményt ért el, mint tavaly. Leginkább Románia és Csehország esett vissza az előző évhez képest.
Tavaly a „legtisztább” államok Dánia és Új-Zéland voltak. A lista végére Szomália, Dél-Szudán és Szíria került. Az országok kétharmada 50 pontnál kevesebbet szerzett, a maximális pontszám 100 volt.
„A korrupció elleni harcnak sokkal nagyobb prioritást kellene élveznie” – szögezte le Šípoš, hozzátéve: bár a jelenlegi kormány programjában deklarálta a korrupció elleni küzdelmet, a látványos eredmények elmaradtak. Ezt a TIS legfrissebb felmérése is igazolja, amely a Specializált Büntetőbíróság 2016 és 2019 között hozott döntéseit vizsgálta. A büntetett jogsértések kétharmada 500 euró alatti, 40 százaléka pedig 100 euró alatti, enyhébb korrupciós eset volt. Šípoš rámutatott: a korrupcióval kapcsolatos ítéletek száma harmadával csökkent a 2012-2015 közötti időszakhoz képest.
A TIS szerint jelentős mértékben csökkent az elítélt politikusok, bírók, rendőrök és ügyészek száma is. Ebben a választási ciklusban (2019 októberéig) 12 ilyen eset fordult elő, az előzőben 30. Az utolsó politikusok, akiket korrupció miatt ítéltek el, a Rimaszombat melletti Várgede polgármestere és néhány önkormányzati képviselője volt, egy 2014-es ügy miatt.
Šípoš úgy véli, Szlovákia akkor érhetne el jobb helyezést a korrupciót felmérő világranglistán, ha megbízható emberek kerülnének az ügyészségek élére, és meggyőző módon zárnák le a politikailag kényes ügyeket. Emellett átláthatóbbá kellene tenni az ügyészségek és a rendőrség munkáját, valamint működésbe kellene hozni az informátorokat védő új hivatalt.
Peter Pellegrini kormányfő szerint az, hogy Szlovákia csak az 59. helyet foglalja el a Transparency International által felállított, Korrupcióérzékelési Index nevű 2019-es világranglistán, a médiavisszhangot kapott rengeteg korrupciós ügy eredménye, melyek többsége a bíróságokat érintette.
A miniszterelnök a TASR hírügynökségnek adott nyilatkozatában rámutatott: az embereknek nap mint nap szembesülniük kell a média által célzatosan adagolt információkkal, amelyek különféle rendőrségi anyagokból vagy üzenetváltásokból szivárognak ki.
„Megértem, hogy a média által festett kép, amely nem mindig a valóságot tükrözi, erősen elbizonytalanítja a szlovák állampolgárokat, akik emiatt kevésbé bíznak az állami intézményekben. Ennek okán múlt év végén egy fontos módosítást indítványoztam, melynek értelmében a bírók és az ügyészek ellen akkor is eljárás indítható, ha olyan súlyos gyanú merül fel, amely súlyosan alááshatja a személyük vagy a hivataluk hitelességét” – jegyezte meg Pellegrini.
A miniszterelnök emellett felhívta a figyelmet, hogy a kormány több fontos jogi lépést is tett a korrupció lehetőségének korlátozása érdekében. Példaként a társadalomellenes tevékenységet jelentő informátorok védelméről szóló törvény, vagy a nemzeti korrupcióellenes program elfogadását említette.
