A pozsonyi parlament védelmi bizottsága, miután a minap meghallgatta a két jelöltet, akik megpályázták az országos rendőrparancsnoki tisztség betöltését, Peter Kovařík eddigi megbízott országos rendőrparancsnok kinevezését javasolta. A nevezett jelölt felvázolta elképzeléseit, belefoglalva a reformokat, amelyeket fokozatosan megvalósítana. Közöttük a rendőrség hálózatának átszervezését úgy, hogy a mai 8 kerületi parancsnokság helyett 3+1 magasabb területi parancsnokságot javasol: pozsonyi, nyugati, középső és keleti parancsnokságot. Amennyiben a belügyminiszter kinevezi, országos rendőrparancsnokként ezt még ebben az évben megvalósíthatja.
Miért fontos erre odafigyelni? Néhány hónapja a bíróságok hálózatának átalakítása – amely az igazságügyi miniszter által javasolt bírósági reformcsomag része – is a fentihez hasonló módon javasolja a közigazgatás középső szintjén, vagyis a kerületi-megyei szinten átalakítani a kerületi bíróságok hálózatát.
Ha mindkét hálózati átalakítás életbe lép, nem marad más a kormány számára, mint hasonló módon átalakítani a megyei önkormányzatok hálózatát. A mai 8 megye helyett a 3+1 megyéből – Pozsony, Nyugat, Közép, Kelet – álló megyei hálózatot.
Vagyis a rendőrségi hálózat átalakításával egy lépéssel közelebb kerülünk a megyei önkormányzati struktúra reformjához. Ugyanis a közigazgatás struktúrája akkor következetes, észszerű és áttekinthető, ha az állami hivatalok és az önkormányzati hivatalok rendszere a négyszintű – országos, kerületi-megyei, járási, helyi – struktúrában mindig azonos beosztásból indul ki.
Mivel várható, hogy a bíróságok és a rendőrség közepes szintű, kerületi hálózata hamarosan a 3+1-es beosztásban ölt testet, jó indoka lesz a kormánynak, hogy erre hivatkozva, ehhez hasonlóan alakítsa át a megyei önkormányzatok hálózatát. Minderre még van ideje, hiszen a következő megyei választásokra 2022 őszén kerül sor.
Egyébként is: megszokhattuk, hogy Szlovákiában a gyökeresebb reformokat az utolsó pillanatban fogadják el.
Mi következne ebből? Amennyiben a megyehatárokat a fenti módon megváltoztatják, várható, hogy Nyugat megye 3 mai megyéből tevődik majd össze: a mostani Nagyszombat, Nyitra és Trencsén megyékből. Ezzel önmagában véve is legyengül szülőföldünk megyei képviselete, hiszen a jelenlegi 13 magyar Nagyszombat megyei képviselő és a 13 magyar Nyitra megyei képviselő immár nem 2 megye területét fogja képviselni, hanem 3 mai megye területét, a majdani összevont Nyugat megyében. Legfeljebb 26-an lesznek a maihoz viszonyítva másfélszeres új megyei önkormányzatban, hiszen valószínűtlen az erőnk megnövelése 2022 után.
Vagyis megyei képviseletünk ereje ily módon is legyengülhet.
Nem is beszélve arról, hogy 2022 őszén a megyei választásokat összevonva tartják meg a helyi önkormányzati választásokkal. Ennek következménye az eddigieknél jóval magasabb részvétel lesz a megyei választásokon, az egész országban, amiből adódóan a Galántai, Lévai, Rimaszombati és más határ menti járások, vagy választási körzetek északi felében feltehetőleg jóval többen vesznek majd részt a megyei választáson, mint korábban, vagy mint e járások déli részében (megtapasztalva az országos választások tendenciáját).
Ez maga után vonhatja megyei képviseletünk még erőteljesebb lemorzsolódását. Erre fel kell készülnünk, ám jó lenne, ha a szülőföldünkön élő választók is felkészülnének. Jóval nagyobb aktivitásra lesz szükség 2022 őszén, amennyiben meg akarjuk tartani szülőföldünk megyei képviseletének befolyását, erejét az új választási időszakban.
A szerző az MKP szakmai alelnöke.
(Farkas Iván/Felvidék.ma)
