Immár öt éve, hogy a Via Nova Somorjai Alapszervezetének tagjai „újrafelfedezték” a bucsuházi temetőt, majd még abban az évben több alkalommal takarítottak az előtte évtizedekig elhagyatott sírkertben. A terület teljesen be volt nőve, el volt hanyagolva, pedig a kataszteri térkép szerint a város tulajdona. Az azóta eltelt időben a csapat tagjai több tucatnyi alkalommal jártak a helyszínen, utat vágtak a bozótban, egy-egy sírt felállítottak, megtisztítottak.
A temetőben található sír legrégebbi sír Nemes Bucsuházy Pálé. Mivel sajnos a környéken ez az egyetlen nagyobb összefüggő erdős rész, igyekeztek meghagyni a növényzet nagy részét, hogy az állatokat se űzzék ki az elhagyatott temetőből. A Magyar Közösség Pártja somorjai ifjúsági szervezete még abban az évben kérvényt nyújtott be a városhoz, hogy a temetőhöz vezető út mentén ültessenek ki hársfákat. A város jóváhagyó válasza után a kiültetés 2017-ben meg is történt, s
a temetőhöz vezető út másik oldalára pedig idén kerültek ki a fák.
2017-ben Mathédesz Lajos és Méry János egy fából készült kaput épített a temető bejáratához, a következő felirattal: FELTÁMADUNK, mely azóta is masszívan áll, s ahova pár éve még Duray Miklós is ellátogatott.
„Szervezetünk tagjai számára fontos a több száz éves bucsuházi temető sorsa, ezért is dolgoztunk le ott több tucatnyi munkaórát 2016 óta.
Egy adott helyi nemzeti közösséget és vezetőit több dolog minősít.
Az, hogy milyen távlati tervei vannak a fiatalság számára: hogyan fejleszti az iskoláit, milyen lakhatási előnyöket, munkalehetőséget biztosít a helyi fiatalok számára, hogyan bánik az idős polgáraival és az is, hogy az épített hagyatékot, illetve ősei sírjait mennyire becsüli meg.
A régi öregek gyakran mondták, hogy fát az ember az unokáinak ültet.
A Pomléi út fáit – melyeket ma olyannyira csodálunk – orosz hadifoglyok ültették, 1918 körül. Reméljük, hogy 100 év múlva a bucsuházi temető is már egy közparkként fog szolgálni, s unokáink ugyanúgy fogják élvezni az oda vezető úton lévő hársfák nyújtotta kellemes árnyékot, mint ahogy ma mi élvezzük a Pomléi úton lévőkét” – nyilatkozta Méry János önkormányzati képviselő, a somorjai Via Nova elnöke.
A szervezet az évek során azon munkálkodott, hogy a temetőt közparkká alakítsák, de végül Varga Renáta képviselő kiváló ötlettel állt elő, melyet természetesen a szervezet tagjai is támogattak. Az elismert somorjai doktornő
egy olyan sírkert létrehozását kezdeményezte, ahol a természet szolgálna végső nyughelyül.
Az úgynevezett ökotemetők és emlékerdők szerte Európában egyre nagyobb teret hódítanak, melyek a hagyományos temetkezés környezetbarát alternatíváját kínálják. A Felvidék déli részén valószínűleg Somorja hoz létre ilyet elsőként, mégpedig a már említett bucsuházi temetőben, mely így ilyen módon kezdhet el újra működni.
Manapság egyre többen tartják fontosnak a környezettudatosságot, ami a temetkezési szokásokra is kiterjed. A hagyományos temetkezéskor és a sírok gondozásakor rengeteg műanyaghulladék – koszorúk, csomagolt virágok, mécsesek – kerülnek a természetbe.
Erre adhat alternatív választ a természetes temetkezés, ami összekapcsolja a természet és a halott iránti tiszteletet, de a környezetre minimális terhelést jelent.
Világszerte rengeteg példa van erre. Az Egyesült Királyságban 20 éve alapították az első ökotemetőt, Kis-Magyarországon az agostyáni kegyeleti erdő 2015-től működik; a Felvidéken Zólyomban található egy kegyeleti kert, melyet erre a célra használnak.
„Amikor pár évvel ezelőtt olvastam a hírt, hogy Zólyomban megnyitották Szlovákia első természetes sírkertjét, érdekes kezdeményezésnek találtam – mondta. – Az ökotemetőkben az elhunytak hamvait biológiai úton lebomló, környezetbarát urnában helyezik el fák gyökereinél vagy virágágyásokban. Az ilyen sírkertekbe tilos csomagolt vagy művirágot, mécseseket vinni.
A temetkezésnek ez a módja alternatíva lehet a távolba szakadt hozzátartozók számára is, akik nem tudják gondozni a sírokat”
– nyilatkozta Varga Renáta a Somorja és Vidéke havilapnak.
Szerinte a bucsuházi régi temető megfelelő helyszínnek látszik erre a célra. mivel közel 40-50 éve volt ott az utolsó temetés.
„Bár az elmúlt években önkéntesek próbálkoztak rendbe tenni a sírkertet, de rendszeres karbantartást igényelne a terület. Mivel
a sírkert a lakott területtől távolabb, a szántóföld közepén található, apróvadak menedékéül is szolgál. Ideális helyszín lenne egy természetes sírkert számára,
amely nemcsak az elmúlást, hanem a múlt és a jövő kapcsolatát is szimbolizálná” – tette hozzá a képviselő.
A tervek szerint még idén megkezdődhetnének a munkák. A város az itt lévő több száz éves sírokat természetesen helyre kívánja állítani, majd a tereprendezés és az apróvad menedékéül szolgáló helyek kialakítása után létrejöhetne Csallóköz első ökotemetője.
(Felvidék.ma)