2007 novemberében az Európai Parlament úgy döntött, hogy jóváhagyja 9 ország, köztük Szlovákia és Magyarország csatlakozását a schengeni zónához. 2007 decemberében megszűnt a kötelező határellenőrzés a magyar–szlovák határon, ez is nagy lökést adott annak, hogy a határ közelében élők a határ másik oldalán vállaljanak munkát. Mivel a szlovákiai magyar kisebbség elsősorban az ország déli részére, a magyar határ közelébe koncentrálódik, ez különösen nagy segítség sokak számára. Aki pedig Magyarországon vállal munkát, Magyarországról is várhat nyugdíjat (akár részben) a későbbiekben.
A szlovákiai nyugdíjkorhatár vagy a magyarországi a mérvadó számomra?
Részben mindkettő: ha Szlovákiában valamilyen oknál fogva 65 éves kor alatt nyugdíjba vonulunk, akkor természetesen a szlovák nyugdíjat ettől a pillanattól várhatjuk is, azonban
Magyarország a nyugdíjunk folyósítását csak a magyar jogszabályok szerinti időpontban fogja folyósítani.
Az utóbbi években a legtöbb nyugdíjkedvezmény megszűnt Magyarországon, az 1957 után születetteknek 65 év a nyugdíjkorhatár, kivéve azoknak a nőknek, akik 40 év szolgálati viszonyt tudnak felmutatni ezt megelőzően.
Milyen nyugdíj-előtakarékosságok léteznek Magyarországon?
A magyar állam adójóváírással támogat több nyugdíj-előtakarékossági formát. Ennek oka az, hogy közvetetten az állam (vagyis az ebben a kérdésben illetékes döntéshozók) is elismerik, hogy a magyar állami nyugdíj a jövőben nem lesz elegendő arra, hogy megfelelő életszínvonalat biztosítson a nyugdíjasok számára. Az azonban, hogy állami támogatással vehető igénybe több termék, szerencsére nem jelenti azt, hogy az állam bármilyen módon beleszólna ezeknek a biztosítótársaságok által menedzselt termékeknek az életébe.
A három nyugdíj-előtakarékossági típus, amelyre adójóváírást lehet igénybe venni, a nyugdíjbiztosítás, az önkéntes nyugdíjpénztár (ÖNYP) és a nyugdíj-előtakarékossági számla (NYESZ).
Kinek éri meg nyugdíj-előtakarékosságon gondolkodni?
A nyugdíj-előtakarékosságok elsősorban magyar forint alapon működnek, igaz azonban, hogy lehetőség van euró alapú és más európai piacokon is befektetni. Alapvetően azok számára ajánlottak a magyarországi nyugdíj-előtakarékosságok, akik hosszabb távon Magyarországon terveznek dolgozni. Egy nyugdíj-előtakarékosságot általában legalább (vagy közel) 10 évre szokás tervezni. Ennél rövidebb időre az önkéntes nyugdíjpénztár (ÖNYP) ajánlott, míg legalább 10-12-15 évre inkább a nyugdíjbiztosítás. A nyugdíj-előtakarékossági számla (NYESZ) azoknak ajánlott, akik igazán jól értenek a pénz világához: van tőzsdei és vagy kereskedelmi tapasztalatuk és saját maguk is tudnak boldogulni.
Szerintünk, ha bármi esélyt látunk magyarországi nyugdíj-előtakarékosság megkötésére, érdemes konzultálni egy független szakértővel. Miért független szakértővel? Azért, mert egy ilyen szakembernek akár egy tucat vagy több pénzintézet akár 100 különböző nyugdíj-előtakarékossági termékére is rálátása van és a jutalék szabályozásának köszönhetően az ügyfél érdekeit fogja szem előtt tartani. Ez természetesen sokkal jobb lehetőség, mint egy olyan értékesítő, aki egyetlen cég termékeit tudja csak ajánlani.
Mennyibe kerül egy nyugdíj-előtakarékossági konzultáció?
Jó hír: semmibe. Azt persze mindnyájan tudjuk, hogy ingyenes ebéd nincsen, ezért hadd magyarázzuk ezt el. Amikor valaki pénzügyi terméket vesz (bankszámla nyitása, biztosítás kötése vagy váltása), a pénzintézet gyakran jutalékot fizet valakinek. Ez lehet egy régi osztálytársunk középiskolából, aki hirtelen pénzügyi szakértő lett; lehet valaki, aki egy banknál vagy biztosítótársaságnál egy pultnál fogad minket, de lehet egy független szakértő vagy szakértőcsapat is.
Az, hogy besétálunk-e egy biztosítótársasághoz, hogy megkössünk egy szerződést vagy ezt egy profi szakember segítségével tesszük meg, egy termék TKM-jén (teljes költség mutatóján), vagyis árán nem fog változtatni.
A jelenlegi helyzetben a legjobb megoldás egy online videóbeszélgetés lehet. Manapság úgyis ritkán „találkozik” az ember a családján, ismerősi körén kívül bárkivel.
(Felvidék.ma)
