Felvidéken lassan egy éve dúl a matricaháború, és az ezekről szóló híradásokról a magyarországi sajtó nem feledkezik meg.
Ez rendjén is van. Így volt ez legutóbb is, mikor Rimaszombatban ragasztották az egynyelvű (kizárólag szlovák) óriásplakátokra, hogy „A magyar feliratok mellőzése diszkrimináció!”.
Történt ez a 35 százalékban magyarok által lakott gömöri városban. Dicséret az aktivistáknak. De mi legyen egy olyan településen, ahol többségben élnek a magyarok?! Ott is lassan megjelennek – még szlovák állami támogatással is – olyan kétnyelvű (szlovák – magyar) matricák, melyek pl. arra hívják fel a figyelmet hogy „Dohányozni tilos”, „Vigyázz! Lépcső!” stb… Ez helyes, bár üdvösebb volna, ha először magyarul szólítanák meg az embereket, mert azért pl. Dunaszerdahelyről vagy Komáromról jó lenne nem elfeledkezni, hogy elsősorban magyar városok, ha történetesen jelenleg egy történelmi diktátum során Szlovákia területén is fekszenek – ha erről gyakran meg is feledkeznek, még a felvidéki magyarok is. Igen, tudjuk, meg is kapjuk gyakran, hogy a Kárpát-medencében jelenleg Felvidéken a leggyengébb a magyar identitástudat…
De tágítsuk a horizontot: Magyarország, Siófok. Magyar város – hál’ Istennek ma is, még ha képgalériánkat (tavalyi fotók) megtekintve ez nyáron nem is tűnik ennyire egyértelműnek. Mintha a hazaiakat nem is várnák (közben meg csodálkoznak, hogy inkább a horvátországi Adriára tódulnak)! Persze – a képek szerint is – vannak pozitív példák, de ahogy látszik, nem egy esetben itt is elkelt volna a „Hol a magyar felirat?” matrica!
Ez a magyar jelenség tudjuk, nem új keletű. Erre már a Kabos László főszereplésével készült, híres „A veréb is madár” kabaréfilm is figyelmeztetett. Azóta (1968) viszont már 43 év eltelt. És?!
Képgalériánk itt tekinthető meg.
Felvidék.ma, Oriskó Norbert
{iarelatednews articleid=”33781″}
