Roberta Metsolát, az Európai Néppárt jelöltjét választották meg az Európai Parlament elnökének kedden a testület strasbourgi plenáris ülésén.
A máltai európai parlamenti képviselőt abszolút többséggel, 458 szavazattal, a szavazás első fordulójában választották meg.
A Zöldek jelöltje a német Alice Kuhnke 101, az Európai Baloldal aspiránsa a spanyol Sira Rego 57 szavazatott kapott. Az Európai Konzervatívok és Reformerek (ECR) frakció kandidátusa, a lengyel Kosma Złotowski kedden reggel visszalépett a jelöltségtől. A testület 751 képviselőjéből 616-an adtak le érvényes szavazatot.
Metsola kedd reggel a többi jelölthöz hasonlóan röviden ismertette elképzeléseit. Hangsúlyozta, hogy szeretné folytatni a testület előző elnöke, a múlt héten elhunyt David Sassoli „hídépítő” munkáját, valamint alapozna „az európai politika óriásainak, a kereszténydemokrata Helmut Kohl és a szocialista Francois Mitterand életművére”.
„Arra törekszem, hogy Európában újra felfedezzük Kohl és Mitterrand örökségét, hagyjuk magunk mögött a múltba temetkezést, és tekintsünk a jövő felé” – fogalmazott.
Megválasztása utáni nyilatkozatában a többi között arról beszélt, hogy nőként és a testület elnökeként azért akar harcolni, hogy az egyenlőségért folytatott küzdelem ne csak látszat legyen. Felhívta a figyelmet arra is, hogy az EP soha nem fogja elfogadni azokat, „akik aláássák a demokráciát, a jogállamiságot, a véleménynyilvánítás szabadságát, célpontnak tekintik a nőket és marginalizálják az LMBT-közösséget”.
A máltai politikus hozzátette: elnökként arra is törekszik, hogy fellépjen az Európa-ellenes narratíva és a félretájékoztatás ellen, amelyek nagy teret nyertek a koronavírus-járvány idején.
A 43 éves Metsola a legfiatalabb elnök az uniós törvényhozás történetében. Ő a harmadik nő, aki ezt a tisztséget betölti. Az első a francia Simone Veil volt 1979-1982, a második a szintén francia Nicole Fontaine 1999-2002 között. Roberta Metsolát az EPP liberális szárnyához sorolják, a baloldal egyetlen politikai kifogása vele szemben, hogy ellenzi az abortuszt.
David Sassoli, a testület előző elnöke, a múlt héten hunyt el súlyos betegség következtében. Halála véletlenül egybeesett a testület eleve tervezett tisztújításával.
Az Európai Parlament minden választott tisztségét – azaz az elnöki, alelnöki, kvesztori, bizottsági elnöki és alelnöki, küldöttségi elnöki és alelnöki pozíciókat – két és fél évente újítják meg, azaz egyszer az ötéves jogalkotási időszak kezdetekor, egyszer pedig a ciklus félidejében. A tisztséget betöltők mandátuma egyszer meghosszabbítható.
Roberta Metsola Tedesco Triccas (San Ġiljan, 1979. január 18. –) máltai politikus, 2022. január 18-tól az Európai Parlament elnöke. Metsola 2013 óta az Európai Parlament (EP) képviselője Máltát képviselve, és 2020 novemberében az Európai Parlament első alelnökévé választották. David Sassoli elnök 2022. január 11-i halála után Metsola lett az Európai Parlament megbízott elnöke Sassoli utódjának megválasztásáig. 2022. január 18-án választották meg az Európai Parlament elnökévé. Metsola jogász, európai jogra és politikára szakosodott. Málta jogi és igazságügyi együttműködési attaséjaként dolgozott Málta Európai Unió melletti Állandó Képviseletén. 2012 és 2013 között pedig Catherine Ashton, az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének jogi tanácsadója. (wikipédia)
Vincze Loránt, az RMDSZ EP-képviselője Facebook-posztban kommentálta a választást:
„Az Európai Néppárt képviselőcsoportjában az elsők között ismertem meg, és azóta nagyon sokat dolgoztunk együtt. Két évtizede az első női elnöke a háznak, rátermett politikus, aki nem hátrányként élte meg, hogy a legkisebb tagállamból származik, hanem előnyére fordította. Kiváló ismerője nagyon sok témának, rátermett szónok, kitűnően egyensúlyoz a különböző politikai érdekek között, miközben következetes marad az elveihez.
Roberta olyan politikus, aki nagyon hamar megértette az európai őshonos közösségek problémáit, egyetért velünk abban, hogy az EU szintjén is intézkedéseket kell hozni a kisebbségi nyelvek és kultúrák támogatására és dolgozott is azért, hogy tavaly az Európai Parlament háromnegyedes többséggel fogadta el a Minority SafePack támogatásáról szóló határozatot.
„Európa nem akar egyformává tenni, nem lehet egy kaptafára húzni bennünket, meg kell becsülni a köztünk lévő különbségeket és a sokféleségünket” – ez volt tavaly szeptemberben az akkor még alelnök Roberta Metsola üzenete az RMDSZ kongresszusa számára.
Bízom benne, hogy hamarosan Erdélyben üdvözölhetjük az Európai Parlament új elnökét!”
(mti/Felvidék.ma)
