A mindmáig megoldatlan euróválság, az elhúzódó gazdasági válság az Európai Parlament őszi ülésszakának munkájára is rányomja majd a bélyegét. Különösen, hogy sokan már nem csupán az eurózóna, hanem az Európai Unió széthullását vetítik előre.
Magam nem osztom ezt a véleményt, mert úgy látom, az előnyök és hátrányok gondos összegezése még mindig az EU fenntartása mellett szól. Akár reformok árán is. A szeptember 10-én kezdődő plenáris ülésszakon José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke az EU helyzetéről tart beszédet a plénumban (12-én), s ezt követően a képviselők is kifejthetik véleményüket a témával kapcsolatosan.
Azt gondolom, lesz miről vitázni, hiszen a nyári szünet alatt olyan, az Európai Unió sorsát, jövőjét befolyásoló felvetésekre került sor, amelyek – ha megvalósításukra sor kerül – a közösség egészének intézményi működését is alapjaiban változtathatják meg.
Az euróválságnak „köszönhetően” a fiskális reform (egységes költségvetési gazdálkodási követelményrendszer) után egyre valószínűbb, hogy valamiféle egységesülésre – bankunió létrehozására – kerülhet sor a bankrendszerben, de nem mellékes, hogy Angela Merkel német kancellár már komoly meggyőző tevékenységet folytat a politikai unió tető alá hozása érdekében is. Lesz tehát miről beszélni – vitázni az EU helyzetéről szóló általános politikai vitában.
Az euró sorsa mellett az őszi ülésszak fő témája a 2013-as költségvetés, az uniós agrárpolitika reformja és a többéves uniós pénzügyi keret kialakítása lesz. Az év végéig a tagállamoknak és az EP-nek döntenie kell a jövő évi uniós költségvetés konkrét számairól. Az EP szerint a költségvetésnek a gazdasági növekedést és a munkahelyteremtést kell ösztönöznie, a képviselők ezért elleneznek minden olyan lépést, amely megnyirbálná a kis- és középvállalkozásoknak nyújtott támogatásokat, vagy a kutatás fejlesztésre és a szegényebb régiók felzárkóztatására szánt összegeket. Az Európai Tanács a tervezett 138 milliárd euró helyett jövőre 132,6 milliárd euróra csökkentené a költségvetést, ezt az EP ellenzi. Első olvasatban a jövő évi költségvetésről októberben szavaz a szakbizottság és plenáris ülés.
A következő hétéves időszak, 2014-2020 költségvetési kerete is az őszi ülésszak fontos témája. Ez határozza meg ugyanis, hogy mennyit költhet majd az EU különböző közös célokra. Az Európai Bizottság javaslata szerint a 2014 ben induló hétéves időszak kötelezettségvállalásainak felső határa 1033 milliárd euró, a tényleges kifizetéseké pedig 987,5 milliárd euró lehet.
Az Európai Parlament rugalmas és megfelelő pénzügyi forrásokat biztosító költségvetési keretet szeretne, és többek között a tranzakciós adó formájában új bevételi forrás bevezetését is javasolja. Júniusban elfogadott állásfoglalása szerint az EP egyértelművé tette, hogy nem adja áldását a többéves költségvetési keretre, ha nem születik politikai megállapodás a saját források rendszerének reformjáról. Az EP szerint így ugyanis 2020-ra a jelenlegi 75 %-ról 40 %-ra lehetne leszorítani a tagállamok gazdasági helyzetétől, nemzeti összjövedelmétől (GNI-index) függő befizetéseinek arányát. (A költségvetési keret pontos számairól többféle jogszabály rendelkezik. Ezekről az EP és az Európai Tanács vagy közösen dönt, vagy pedig a Tanácsnak a döntés előtt ki kell kérnie az EP véleményét vagy beleegyezését.)
Késő ősszel az uniós agrárreformhoz kapcsolódó témák is az EP elé kerülhetnek. A képviselők szavazhatnak a gazdáknak járó kifizetések reformjáról, az agrártámogatások elköltésének ellenőrzéséről, az agrárpiacok szervezéséről és a vidékfejlesztésről szóló jelentésekről. Ezek a témák szorosan kapcsolódnak a többéves pénzügyi kerethez, ezért az utóbbival kapcsolatos tárgyalások sorsától is függ, mikor szavaz az EP az agrártémákról. (Az agrárreform rendelkezéseit az Európai Tanács és az EP közösen dolgozza ki, a tervek szerint 2014. január 1-jén léphetnek életbe.)
Némi bizonytalanság és várakozás lengi be az EP-t. A plénum és a szakbizottságok ugyan a tervezett témák szerint és ütemezésben dolgoznak, de választ kell adni arra a kérdésre is: készen állnak-e a gazdasági válság miatt nehéz helyzetben lévő uniós tagállamok az ambiciózus EU 2020 növekedési stratégia támogatására, vagy a tagállami pénzügyi érdekek felülírják azokat. Ettől függ ugyanis, mi lesz a hagyományos szakpolitikák finanszírozásával.
Mészáros Alajos EP-képviselő (EPP-MKP)