Robert Fico meghívására október 5-én a 15 uniós tagországot tömörítő Kohézió barátai elnevezésű csoport miniszterelnöki szintű csúcstalálkozót tarott Pozsonyban. A kohéziós támogatások jelentősebb lefaragásával nem számoló – költségvetés-tervezetét támogató nyilatkozatot fogadtak el
Kilenc EU-s államot, valamint a jövőre csatlakozó Horvátországot a miniszterelnök képviselték, további hat ország pedig minisztereket és államtitkárokat küldött a találkozóra. A pozsonyi várban összegyűlt politikusok közösen léptek fel az Európai Unió költségvetésének megnyirbálása ellen, melyet a 2014-2020-as időszakra terveznek.
A házigazda Robert Fico szerint Európának nehéz döntéseket kell meghoznia: egyszerre folyik az intézményi reform és a következő hétéves pénzügyi keret (Multiannual Financial Framework, MFF) körüli vita. Ez utóbbit a szlovák kormányfő legalább olyan fontosnak nevezte mint az intézmények átalakítását. Rámutatott, hogy egyes tagországok erőteljes uniós büdzsét szeretnének, míg mások a pénzek hatékonyabb elköltését szorgalmazzák. Szlovákia mindkettőnek híve annak érdekében, hogy az uniós költségvetés igénybe vehető legyen olyan területeken, amelyeken a tagállamok büdzséi nem elegendőek.
A 15 fős csoport (Bulgária, Ciprus, Csehország, Észtország, Görögország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Magyarország, Málta, Portugália, Románia, Spanyolország, Szlovákia, Szlovénia.) és az uniós tagjelölt Horvátország által közös nyilatkozatban támogatott költségvetés-tervezet a kohéziós politika támogatására 339 milliárd eurós csomagot irányoz elő a 2014-től 2020-ig terjedő időszakra. Ez az összeg 15,8 milliárd euróval alacsonyabb, mint amennyi volt az előző költségvetési időszakban, és a felzárkóztatásra szánt támogatások 4,5 százalékos csökkentését jelentené. Az EU nettó befizető országai 100-150 milliárd eurót kitevő lefaragást támogatnának, és egy ilyen forgatókönyv esetén a felzárkóztatásra szánt támogatások akár 50-60 milliárd euróval is csökkenhetnének az előző költségvetési időszakhoz képest.
Pozsony vendége volt az Európai Bizottság elnöke, José Manuel Barroso, az Európai Parlament elnöke, Martin Schultz, az EP alelnöke, Maroš Šefčovič, az Európai Bizottság pénzügyi programozásért és költségvetésért felelős biztosa, Janusz Lewandowski is. José Manuel Barroso Pozsonyban kijelentette, egyesíteni kell az Európai Unió tagországainak a költségvetéssel kapcsolatos, egyelőre különböző, álláspontját, és így a fenntartható gazdasági növekedés barátaivá kell tenni őket. Az Európai Bizottság elnöke a felzárkóztatási politika folytatásában érdekelt 15 uniós tagországot tömörítő kohézió barátai csoport csúcstalálkozóján rámutatott: a csoportnak más az elképzelése az unió 2014 és 2020 közötti költségvetéséről, mint a nettó befizető uniós tagállamoknak, ezért közelíteni kell az álláspontokat, hogy az Európai Tanács novemberi ülésén már megegyezés születhessen. Az EB elnöke hangsúlyozta: az EU költségvetése a gazdasági növekedés megteremtésének legerősebb eszköze. Hozzáfűzte: az arról szóló megegyezés mielőbbi megszületése pozitív jelet küldhetne a külvilág irányába arról, hogy „az EU-ban képesek döntéseket hozni.” A kohézió barátai csoportnak a felzárkóztatási politika támogatására szánt költségvetési fejezet szinten tartását célzó igyekezetéről José Manuel Barroso annak a véleményének adott hangot, hogy nem szabadna lefaragni kohéziós támogatásokat. E támogatások nélkül olyan helyzet állhat elő, hogy az unió egyes tagországai nem lesznek képesek teljesíteni a stabilitási és növekedési paktum célkitűzéseit – jelentette ki. „A kohézió nem csupán egy, a gazdagok által a szegényebbeknek nyújtott segítség, hanem az Európai Unió közös célja” – szögezte le Barroso. Hangsúlyozta: tudatosítani kell, hogy a felzárkóztatás politikája és a kohéziós támogatások nem veszélyeztetik a versenykörnyezetet. Hozzátette: a jövőben politikai megegyezésekkel el kell jutni oda, hogy a nettó befizetők kinyilvánítsák, igenis folytatni akarják a felzárkóztatást.
A kohéziós támogatások jelentősebb lefaragásával nem számoló – költségvetés-tervezetét támogató nyilatkozat elfogadását követően Orbán Viktor magyar kormányfő kijelentette: az EU egy nagyon fontos és érzékeny szakaszba ért, mivel a közeljövőben az elkövetkezendő hét év költségvetéséről születik döntés. Ebből adódóan az egyes álláspontok képviselői között kiéleződött a küzdelem. „A vita arról szól, hogy miként lehet Európát, illetve az unióhoz tartozó országokat egyenként kirángatni abból a válságból, amelyben Európa ma van” – mutatott rá a magyar kormányfő. Hozzátette: ahhoz, hogy az unió egyes tagországai sikerrel lábaljanak ki a válságból, az EU-ból érkező fejlesztési forrásokra is szükség van. „Legalább annyi befektetésre és támogatásra van szüksége Magyarországnak a következő hét évben, mint amennyi az elmúlt hét év során rendelkezésre állt” – szögezte le. Ahhoz, hogy az EU 2014 és 2020 közötti költségvetésében a Kohézió barátai csoport elképzelései szerint alakuljon az unió kohéziós politikára szánt támogatásainak szintje, még az EU – jelentősebb költségvetési lefaragásokat szorgalmazó – nettó befizető tagországainak a beleegyezésére is szükség lesz.
Martin Schulz, az Európai Parlament (EP) elnöke a csúcstalálkozón elfogadott nyilatkozattal összefüggésben annak a véleményének adott hangot, hogy az EU 2014 és 2020 közötti költségvetésének a nettó befizető országok és a támogatásokat felhasználó országok közötti igazságos és pragmatikus megegyezésként kell megszületnie. Rámutatott: a kohéziós támogatások az EU több tagországa számára az egyetlen eszköz, amellyel kilábalhatnak a válságból. „A kohézió az EU-ban nem csak a gazdasági de a politikai stabilitás eszköze is” – jelentette ki. Az EP elnöke szerint a „Kohézió barátai” csoport álláspontja egyezik az EP irányvonalával, mivel az Európai Bizottság által bemutatott költségvetési tervezet megegyezik az uniós parlament számára elfogadható minimummal. Hozzátette: az EP nem támogatna egy olyan költségvetést, amely jelentősen „ez alá a határ alá menne”.
Felvidék.ma
Kép: MTI/Beliczay
{iarelatednews articleid=”35889,35905″}
