1823. január 21-én, 190 évvel ezelőtt született Alsósztregován az ismert magyar költő, író, ügyvéd, politikus, a Kisfaludy Társaság rendes és a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja.
Madách Imre családfáját egészen a XIII. századig, II. András király koráig vissza tudta vezetni. Ősei között volt törökverő hős, kuruc főtiszt és költő is. Édesapja, id. Madách Imre visszavonultan gazdálkodott Alsósztregován, feleségével, Majthényi Annával öt gyermekük volt, közülük Imre volt a legidősebb.
Madách Imre a történelmi Magyarországon született, a Nógrád megyei Alsósztregován (ma Nagykürtösi járás) vagyonos középnemesi családban. Édesanyja, Majthényi Anna előkelő lány volt, hozománya a csesztvei kúria és birtok volt. Apját 14 éves korában elvesztette, ezután anyja irányította a birtokot.
Magántanuló volt, vizsgáit a váci piarista gimnáziumban tette le. Pesten folytatta tanulmányait, a jogi kar hallgatója volt.
1840-ben Pesten megjelent első verseskötete Lantvirágok címmel. Lírai darabjait Lónyay Etelka iránti ifjúkori szerelme ihlette. Egész élete folyamán írt verseket, de életében több verseskötete nem jelent meg. Gyengülő egészségét pöstyéni gyógyfürdőzéssel igyekezett javítani. 1840-ben visszatért szülővárosába, ahol magánúton készült további jogi vizsgáira. 1841-ben befejezte egyetemi tanulmányait. Egy év múlva megszerezte ügyvédi képesítését. Balassagyarmaton joggyakornok lett, majd kinevezték aljegyzőnek.
Bekapcsolódott a politikába, a centralisták híve volt. Az ellenzék szónokaként vált ismertté a megyében. Később szívbaja miatt le kellett mondania az aljegyzőségről, de továbbra is jelentek meg cikkei a Pesti Hírlapban.
16 évesen írta az első drámáját. Az ember tragédiája előtt már hat tragédiája és egy szatirikus vígjátékot írt, de egyik sem volt jelentős alkotás. 1845-ben feleségül vette Fráter Erzsébetet, de házasságuk kudarcba fulladt, 1854-ben elválltak. Madách anyja átadta nekik a csesztvei birtokrészt és kúriát. Három gyermekük született: Aladár, Jolán, Borbála.
Madách betegeskedése miatt nem vehetett részt a szabadságharcban. A családban sorozatos tragédiák történtek. Forradalmárok rejtegetése miatt feljelentették, 1852. augusztus 20-án letartóztatták. Pozsonyban, majd Pesten raboskodott. Birtoka jövedelmét lefoglalták, de 1853-ban bizonyítékok hiányában elengedték. Madách egy ideig magányosan élt Sztregován, gondolati költeményekre helyeződött a hangsúly.
1859-től 1860-ig írta, 1862-ben jelent meg legismertebb műve, Az ember tragédiája. Ez az időszak írói sikereinek időszaka volt, ekkor írta három főművét: A civilizátort (1859), Az ember tragédiáját (1859-1860) és a Mózest (1860-1861).
Madách Imrét a Kisfaludy Társaság és az Akadémia is tagjai sorába választotta.
1860-61-ben ismét bekapcsolódott a politikába, Nógrád megye országgyűlési követévé választotta. 1861-ben a pesti országgyűlésen a radikálisabb határozati párthoz csatlakozott. Egészségi állapota egyre romlott, 1864. október 5-én Alsósztregován halt meg.
Felvidék.ma
